A jövő évi választások előtt nem szabad módosítani Románia területi-közigazgatási szerkezetét - jelentette ki pénteken Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke.
A politikus kolozsvári sajtótájékoztatóján közölte, hogy a kormánykoalícióban nem tárgyaltak a Demokrata Liberális Párttal (PD-L) egy olyan új tervezetről, amely 12, közigazgatási hatáskörrel rendelkező új régió kialakításáról szólna.
A román sajtó ugyanis egy nappal korábban azt írta, hogy a PD-L új tervvel állt elő, amely szerint a hatvanas évek romániai közigazgatási térképét tekintik kiindulási pontnak. Egy román portál által ismertetett elképzelés szerint Maros megye magyarok által többségben lakott részét Hargita megyéhez csatolnák, azonban a szintén magyarok által többségben lakott Kovásznát a román többségű Brassó és Szeben megyéhez illesztenék.
Kelemen Hunor leszögezte, hogy a koalícióban semmilyen új közigazgatási átalakítási tervről nem tárgyaltak. Megismételte az RMDSZ-nek azt az álláspontját, miszerint a jövő évi választások előtt nem szabad végrehajtani ezt a reformot, hiszen az káoszba taszítanák az országot. Az RMDSZ elnöke elismerte ugyan, hogy a közigazgatási reformra szükség van, de nem látja azt kivitelezhetőnek már a választások előtt.
A román kormány fő erejét alkotó PD-L azonban nem mondott le arról, hogy meggyőzze az RMDSZ-t a megyék számának csökkentéséről. Emil Boc miniszterelnök pénteki nagyszebeni sajtótájékoztatóján elismerte, hogy a koalícióban nincs egyetértés e témában, és megismételte azokat az érveket, amelyek szerinte azt támasztják alá, hogy a reformot még a választások előtt végre kell hajtani. Boc szerint az új, nagyobb megyék, amelyek a mostani régióknak felelnének meg, közvetlenül pályázhatnának uniós támogatásokra. Emellett csökkenne a bürokrácia, akárcsak az állami közigazgatásban foglalkoztatottak száma, ami komoly megtakarítást jelenthet az államnak.
A román sajtóban időközben olyan spekulációk láttak napvilágot, hogy a PD-L visszaállítaná az egykori Magyar Autonóm Tartományt, amely 1948 és 1962 között működött Romániában, és amely magában foglalta Székelyföld nagy részét. Sever Voinescu, a PD-L szóvivője leszögezte, hogy az új közigazgatási régiók határvonalainak megrajzolásakor nem régi térképekből "merítenek ötletet", és cáfolta, hogy a demokraták támogatnák az egykori magyar többségű tartomány határainak visszaállítását.