Kedvező lehet az új választási rendszer az erdélyi magyaroknak

Az új romániai választási rendszer tartalmaz a romániai magyarság szempontjából kedvező elemeket, de számos részletkérdés tisztázatlan még, így csak a választási törvénytervezet véglegesítése után lehet felmérni pontosan a jogszabály előnyeit és hátrányait - derül ki az RMDSZ politikusainak nyilatkozatából.

A román kormánykoalíció a héten állapodott meg a választási rendszer néhány lényegi eleméről, s ezek alapján dolgozzák ki az új választási törvényt. Romániában a jövő évben esedékes parlamenti választást is egyfordulós, egyéni választókerületes rendszer szerint szervezik meg, de a képviselői helyek egy részét országos listákról töltik majd be.
A Demokrata Liberális Párt (PDL) és az RMDSZ megállapodott abban, hogy a képviselőház háromszáz tagú lesz. A képviselői helyek kétharmadát azok a jelöltek nyerik meg, akik az egyéni választókerületekben a legtöbb szavazatot kapják. A helyek egyharmadát az országos listákon szereplő jelöltekkel töltik meg. A szenátusnak 88 tagja lesz - az eddigi 137 helyett - úgy, hogy minden megye két-két szenátort ad, a bukaresti kerületek pedig egyet-egyet.

Viszonylag egyszerűbb számításokat egyelőre csak a szenátus esetében lehet végezni arról, hogy ez az új választási rendszer miként befolyásolja a romániai magyarság parlamenti képviseletét. Márton Árpád, az RMDSZ parlamenti képviselője - aki a szövetségnek a választási rendszerekkel foglalkozó szakértője - az Új Magyar Szó című napilapnak elmondta, hogy ideális esetben az RMDSZ jelenlegi kilencfős frakciója nyolcra csökken a kisebb létszámú szenátusban. A magyarok által többségben lakott Hargita és Kovászna megyében ugyanis két-két magyar jelölt, Maros, Bihar, Szatmár és Szilágy megyében pedig egy-egy magyar jelölt kerülhet befutó helyre.

Márton azt sem tartja kizártnak, hogy Maros megyében akár mindkét szenátori helyet magyar jelölt nyeri meg. Ez attól függ majd, hogyan rajzolják meg a választókerületek határvonalait, de attól is, hogy a különböző romániai magyar politikai szervezeteknek sikerül-e megállapodniuk közös jelöltek indításában, megakadályozandó, hogy az esetleges "magyar-magyar politikai küzdelem" gyengítse a romániai magyarság parlamenti képviseletét.
A képviselőház esetében Márton Árpád egyelőre nem kívánt latolgatásokba bocsátkozni, mert ott sokkal bonyolultabbak a számítások, és meg kell várni még a népszámlálás eredményeit.

Az RMDSZ egyelőre sikernek tekinti, hogy elfogadtatta koalíciós partnerével az arányos választási rendszert, hiszen a romániai magyarságnak csak így lehet az eddiginek megfelelő súlyú parlamenti képviseletet biztosítani. Több kérdés viszont még tisztázásra vár, hiszen, mint ahogy Markó Béla miniszterelnök-helyettes is fogalmazott, az ördög a részletekben rejlik.
A romániai magyar szervezetek közül az RMDSZ mellett az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt is érdekelt abban, hogy részt vegyen a romániai magyarság parlamenti képviseletében.