Katalán népszavazás - Több mint kétmillióan voksoltak

Véget ért a függetlenségről szóló "alternatív" népszavazás Katalóniában; a szavazóhelyiségeket hivatalosan este nyolc órakor zárták be, de csaknem 150 helyen a sorban állás miatt háromnegyed órával később tudták lezárni az urnákat, és elkezdeni a több mint kétmillió szavazat összesítését.

Az utolsó részvételi adatokat délután hat órakor hozták nyilvánosságra, amely addigra meghaladta az 1,9 milliót. A végleges létszám közlését azonban csak késő estére ígérte a katalán kormányzat, ahogy a végeredményre is még várni kell. Akik az 5,4 millió választásra jogosult közül ezen a vasárnapon nem tudták leadni a voksukat, a következő 15 napban hét helyszínen még megtehetik. Ugyanez igaz az elektronikusan beküldött voksokra is, valamint megvárják a külföldön leadott szavazatokat is.

Az első kitöltött szavazólapot nem Katalóniában dobták be az urnába, hanem az időeltolódás miatt az ausztráliai Sydneyben adta le egy ott élő katalán, helyi idő szerint reggel kilenckor. Összesen 19 ország fővárosában lehetett voksolni, amiért Londonban és New Yorkban például emberek százai álltak több órán át sorba az utcán.

Több katalóniai szavazóhelyiség előtt is kígyózott a sor, az embereket még az eső sem zavarta. A függetlenséget támogatók közül többen katalán zászlót terítettek a vállukra úgy várakoztak arra, hogy a szavazó lapon megválaszolhassák a két kérdést: "akarja-e, hogy Katalónia állam legyen?", és ha igen, "akarja-e, hogy független legyen?" A szavazó urnákat 1317 helyszínen, nagyrészt oktatási intézményekben helyezték el.

A voksolás alapvetően nyugodtan zajlott, csupán szórványos rendbontásról számolt be késő délutánig a nem ügydöntő konzultációt figyelemmel kísérő sajtó. A legkomolyabb incidens Geronában történt. Öt kapucnis, arcát sállal elfedő fiatalember berontott egy iskolába és törni-zúzni kezdtek az épületben kialakított szavazóhelyiségben. A vandálokat bilincsben vezették el rendőrök.

Fennakadást okozott, hogy L'Hospitalet de Llobregatban az egyik, szavazóhelyiségek számára kijelölt iskola igazgatója reggel nem volt hajlandó kinyitni az épületet, mivel nem értett egyet a szavazással.

Öt katalán településen a polgármesterek ellenvéleménye miatt nem lehetett voksolást tartani. Az El País című napilap szerint így a 300 fős Pontons nevű faluban emiatt a kilenc kilométerrel távolabb lévő szomszéd településre kellett utaznia azoknak, akik szavazni akartak, de megszervezték, hogy mikrobusz szállítsa őket.

A spanyol fővárosban délután a voksolás mintegy száz ellenzője gyűlt össze a katalán kormány madridi székháza előtt. A demonstrálók egy hatalmas, körülbelül 50 méter hosszú, spanyol zászlót tartottak a magasba és elégettek egy, a függetlenséget szimbolizáló kék-fehér csillagos katalán zászlót. Kisebb tiltakozó csoportok Barcelonában is felvonultak, de a rendőrségnek nem kellett közbeavatkoznia egyik helyszínen sem.



Artur Mas katalán elnök miután leadta voksát azt mondta: a katalánok célja "ügydöntő referendumon szavazni" a függetlenségről, "ha lehet, Madriddal egyetértésben". "Dacára az óriási nehézségeknek, amelyekbe ütköztünk, a szavazóhelyiségek megnyíltak Katalóniában, és sokan vesznek részt a voksoláson" - mondta a barcelonai iskolából távozóban.

A spanyol kormány viszont hasztalannak és antidemokratikusnak minősítette a véleménynyilvánító konzultációt. Alicia Sánchez-Camacho, a kormányzó Néppárt (PP) katalóniai elnöke az Europapress hírügynökség beszámolója szerint ismét azzal vádolta Artur Mast, hogy becsapja a katalánokat, mert elhiteti velük, hogy egy valódi, Katalónia jövőjéről szóló népszavazáson vesznek részt, miközben annak nincs semmiféle jogi érvényessége.

A politikus ugyanakkor felajánlotta a katalán miniszterelnöknek, hogy már hétfőn kezdjenek el gondolkodni a párbeszéden és bejelentette: kampányt indítanak melynek jelszava: "Alkossunk hidakat, építsünk együtt".

Katalónia Spanyolország gazdaságilag egyik legerősebb régiója, mintegy ötödét adja a spanyol GDP-nek. A nyelvükre és kultúrájukra büszke katalánok régóta nehezményezik, hogy túl sokkal járulnak hozzá a központi költségvetéshez, de csak keveset kapnak vissza. A függetlenségi pártok leginkább ezért támogatják a különválást, de a vasárnapi alternatív referendum arra hivatott, hogy a katalán kormány meggyőződhessen arról, a lakosság támogatja függetlenségi törekvéseit.

Az autonóm közösségben eredetileg hagyományos népszavazást tartottak volna november 9-én, a spanyol kormány azonban az alaptörvénybe ütközőnek értékelte a kezdeményezést, és panaszt emelt az alkotmánybíróságnál, amely a referendum felfüggesztése mellett döntött. Az alkotmánybíróság az "alternatív" szavazást is felfüggesztette, ám a döntést a katalán kormányzat figyelmen kívül hagyta.