Kártérítés a nem fenyegető betegségre, mert a Kárpátok megvédenek

Szatmár megyében egyelőre nem jelent reális fenyegetést a kérődzőkre veszélyes kéknyelv-betegség, ennek ellenére maximális figyelmet és óvatosságot kér a megye gazdáitól az Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság.

Nicolae Dumuta igazgató a prefektúrán megtartott gyűlésen elmondta: az intézmény szakemberei szakmai találkozókat szerveztek megyeszerte, amelyeken ismertették a farmerekkel és állattartókkal a betegség tüneteit, veszélyeit, a védekezés módozatait. Amennyiben valaki észlelné a betegséget, azonnal értesítenie kell a körzeti állatorvost.

A kéknyelv-betegség Romániában Buzau megyében ütötte fel a fejét, majd gyorsan átterjedt Vrancea és Prahova megyékre is. A betegség a vadon élő és a háziasított kérődzőkre egyaránt veszélyes. Állatról állatra nem terjed, a vírust egy fajta szúnyog terjeszti. Éppen ezért fertőzés esetén 100 kilométeres sugarú védőkörzetet kell kialakítani. A lázas állapottal kísért kéknyelvűség az állatok emésztőrendszerét, nyelvét, valamint izomzatát támadja meg. A lázzal, fekéllyel járó fertőzés rovarok útján terjed, veszélyt jelent a szarvasmarha- és a juhállományra, az embert azonban nem fertőzi meg.

Mivel a betegséget szúnyog terjeszti, a Kárpátok vonulatai egyfajta védelmi gátat képeznek. Ezzel magyarázható, hogy amíg Dél-Romániában a jelentések szerint több ezer fertőzött állatot kell elpusztítani, addig a Kárpátok északi oldalán és Székelyföldön sem jelent meg a betegség.

Mint ahogy nem jelent meg Szatmár megyében sem, jelentette ki Dumuta. A szakember biztosította a gazdákat, hogy az általa vezetett intézmény fel van készülve a betegség nem kívánatos megjelenésére: nem csak a szükséges eszközök állnak a rendelkezésükre, de kártérítések kifizetésére is elkülönítettek bizonyos alapot.