Jutalomkirándulásban részesültek a Kölcseys diákok
Kirándulás volt a jutalmuk a Kölcsey Ferenc Főgimnázium azon diákjainak, akik a a tanulás, a versenyek, a sport, vagy egyéb területen kiválóan teljesítettek.
A Szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium vezetősége és tanárai számára mindig is a minőségi munka volt fontos. Nagyon sok szép verseny-és tanulmányi eredmény született a tavalyi iskolai évben is.
A tanintézmény diákjai az iskola kulturális- és sportéletében is tevékeny részt vállalnak, éppen ezért az iskola vezetősége úgy döntött, hogy azon diákokat, akik a tanulás, a versenyek, a sport, vagy egyéb területen kiválóan teljesítettek, eredményeik és munkájuk elismeréseként jutalomkirándulásban részesíti. A diákok osztályfőnökeik vagy szaktanáraik javaslatára kerülhettek a kirándulók listájára.
November 30. - december 2- között szép és tartalmas kirándulást szervezetek, amely ugyanakkor szembesülés volt nemzetünk múltjával és jelenével is. A kirándulás útvonala: Sárospatak - Kassa - Miskolc - Aggtelek - Miskolctapolca - Eger volt.
"Rákóczi nyomán indultunk el, fejet hajtottunk sírjánál a Kassai Dóm kriptájában, megcsodáltuk a felvidék szépségét, idegenvezetőnk jóvoltából nemcsak Kassa múltjával, hanem a szlovákiai magyarság jelenével és gondjaival is megismerkedtünk. Miskolci vendéglátóink, Ábrám Tibor igazgató úr, és a Lévay József Református Gimnázium felejthetetlenné tették ott tartózkodásunkat. Miskolc környékének páratlan szépségei, az Aggteleki cseppkőbarlang, a Miskolctapolcai -barlangfürdő lenyűgöző élményt nyújtottak tanárnak, diáknak egyaránt" - nyilatkozta Pataki Enikő, a főgimnázium igazgatónője a Szatmár.ro-nak.
A kiránduló csapat útját Eger semmihez nem hasonlítható hangulata koronázta meg. A csillagvizsgáló, a vár, a karácsonyi vásár illata és ízei a Dobó téren, méltó befejezése volt a jutalomkirándulásnak.
Az alábbiakban Képes Tamás XI. osztályos diák élménybeszámolóját olvashatják:
Nagyon örültem amikor megtudtam, hogy az iskola vezetősége jutalomkirándulás lehetőségével ismerte el a diákok munkáját, tanulmányi- és versenyeredményeit. Osztályfőnököm javaslatára én is felkerültem a listára , és természetesen éltem is a lehetőséggel. Eleinte arról volt szó, hogy az osztályomból sokan jöhetnek, de végül „csak" ketten mentünk. Ez lehetőséget nyújtott arra, hogy új embereket ismerjek meg, és közelebb kerüljek olyanokhoz, akiket eddig csak látásból ismertem.
A kirándulás nagyon jól indult annak köszönhetően, hogy jó volt a szervezés. Az út elején nyilvánvaló volt, hogy a társaság még nem ért össze, sokan voltunk, különböző osztályokból, és a tanárság is elég nagy létszámban képviselte magát, de végül egy nagyon jó kirándulás lett belőle.
Először Nyíregyházán álltunk meg egy benzinkútnál, itt máris megismerkedtünk az addig a pontig „fáradt" társaság egy részével, majd onnan továbbmentünk a Sárospataki várhoz, amit csak kívülről szemlélhettük meg az idő szűke miatt. Ezek után továbbmentünk Kassára.
Ez volt az első alkalom, hogy Szlovákiában jártam, és elsőre bele is szerettem, legalábbis abba a részbe, amit láttam. Bejártuk a Kassai Dóm épületét, lementünk a Rákóczi -kriptába, ahol elénekeltük a Magyar Himnuszt. Voltunk a Panoptikumban és láttuk a Rodostói házat, valamint a Márai Sándor szülőházát is. Kassáról Miskolc felé indultunk(volna), amikor a rendőrség leállította a buszunkat, és némi nyelvi problémákkal tűzdelt beszélgetés után továbbengedett.
A miskolci Lévay József Református Gimnázium, vendéglátóink nagyon kedvesek voltak. A vacsorák isteniek, a fogadtatás első osztályú volt.
Az igazgató úr, Ábrám Tibor, iskolánk egykori diákja, este megmutatta az iskolát, megcsodálhattuk a gimnázium régi könyvtárából származó könyveket, megismerhettük az iskola történetét, sőt a tornateremben egy kosármeccsre is lehetőséget kaptunk.
Másnap az Aggteleki cseppkőbarlangba mentünk, gyönyörű képződményeket láttunk. A barlanglátogatást a miskolctapolcai barlang-fürdőzés követte, mondhatom gyönyörű környezetet biztosított az üdülésre. Kirándulásunk utolsó napján meglátogattuk a csillagvizsgálót és a várat Egerben, kár, hogy a vártömlöc zárva volt.
Hazautunk, mint az lenni szokott, sokkal jobb volt, mint az odavezető út. Ez pedig megkoronázott egy gyönyörű, hosszú hétvégét. Ha tehetném, holnap indulnék ugyanezzel a társasággal, és ott is maradnék még egy jó ideig.
