Jöhet a pénz az IMF-től
A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött új, elővigyázatossági hitelmegállapodás értelmében Románia e hitel első részleteként 475 millió eurót kaphat - mondta Bukarestben Jeffrey Franks, az IMF a romániai küldöttségének vezetője.
A tisztségviselő sajtóértekezlet keretében ismertette az április 27-én kezdődött és hétfőn zárult bukaresti tárgyalásainak eredményét. Ezek során a nemzetközi pénzintézet küldöttsége a román partnerrel együtt mérlegelte az új hitelszerződéssel kapcsolatos szempontokat. A szándéklevél tervezetét szombaton fejezték be, majd a delegáció Traian Basescu elnökkel folytatott megbeszéléseket.
Az új hitelszerződés elővigyázatossági típusú, vagyis Bukarest csak abban az esetben nyúl a pénzhez, ha váratlan helyzet áll elő a nemzetközi és a román gazdaságban. Ennek értelmében a pénz a Román Nemzeti Bank tartalékaiba kerül.
Románia 20 milliárd eurós IMF-hitelcsomagja májusban jár le, az újabb 24 hónapra szóló elővigyázatossági megállapodás keretében az IMF 3,6 milliárd eurót nyújt, 1,4 milliárd eurót az Európai Unió, 400 milliót pedig a Világbank biztosít.
Bár akadozva haladtak a hétvégi tárgyalások, mivel a felek nehezen tudtak megegyezni az állami tulajdonban lévő vállalatok magánosításának és a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentésének kérdésében, a megállapodást végül szombaton délután sikerült nyélbe ütni.
Traian Basescu államfő az IMF küldöttségével folytatott tárgyalásait követően megerősítette: az új hitelmegállapodás csupán elővigyázatossági szempontok miatt fontos, nem egy újabb nehéz helyzet megoldását célozza, hanem a reformok nemzetközi pénzügyi segédlettel történő folytatását.
Basescu az IMF küldöttségével találkozott
Az államfő a sajtónak kifejtette: először látta elégedettnek az IMF illetékeseit. Az első negyedévre kijelölt összes célt sikerült teljesíteni, a fiskális és pénzügyi stabilitást sikerült elérni az eddigi konszolidációs erőfeszítések nyomán. Basescu szerint a gazdasági adatok azt jelzik, hogy sikerült kilábalni a recesszióból, a válság azonban nem ért véget, csak a gazdasági mutatók romlását sikerült megállítani. Kijelentette: Románia 4,5 százalék helyett 3,5 százalékos gazdasági növekedésre számít a jövőben, a január-februári adatok szerint van remény a 0,4-0,6 százalékos gazdasági növekedésre az előző negyedévhez képest.
Az állami vállalatokkal ugyanakkor "nagy gond" van - jelezte Basescu. Az IMF mintegy húsz olyan vállalatot nevezett meg, amely hatalmas adósságot halmozott fel az állammal szemben. A Romania libera című napilap a tárgyalásokon résztvevő forrásokra hivatkozva tudni véli: a nemzetközi pénzintézet radikális lépéseket követelt a kormánytól e cégekkel szemben. Az átszervezendő cégek között a turceni-i és a rovinari-i energetikai komplexumot, az Országos Kőszénfejtő Társaságot, a Termoelectricát, az Oltchimet és a Román Postát említette meg.
A Ziarul Financiar című pénzügyi-üzleti napilap példaként hozza fel a TAROM légitársaságot, amely 2009-ben 55 millió euróra halmozta adósságait. Az állami vasúti társaság (CFR) több mint 450 millió euróval tartozik az állami és a privát áramszolgáltatóinak. Basescu hevesen bírálta az állami vállalatok sokszor pártpolitikai alapon kinevezett vezetőit, akiknek a szemére hányta, hogy semmiféle ösztönzést nem éreznek a hatékony vállalatvezetésre. Ostorozta a veszteséggel nem rendelkező vállalatokat is, azokkal szemben azonban az volt a kifogása, hogy lehetőségeikhez képes csekély nyereséget könyvelhetnek el. Ezek között szerepel a Romgaz, a Transgaz vagy a Hidroelektrika.
