Egyes gyümölcslevek dúsításként hozzáadott vitamint is
tartalmazhatnak.Jó ha tudjuk,
hogy ezeket a termékeket nem csak kartonból készült dobozokba, hanem palackba és fémdobozba is csomagolhatják. Külső megjelenésében könnyen összetéveszthető a szénsavas vagy szénsavmentes üdítőitalokkal, ezért figyelmesen olvassuk el, hogy a termék milyen kategóriába tartozik.
Jó ha tudjuk,
hogy egyes termékek nem csak a gyümölcsben lévő, hanem dúsításként hozzáadott vitamint is tartalmazhatnak.
Jó ha tudjuk,
hogy a
gyümölcslé készítmények, szemben az üdítőitalokkal, tartósítószert általában
nem tartalmaznak. Ezeket a termékeket úgynevezett steril vonalakon állítják elő
és a tartósítás csak hőkezeléssel történik.
A gyümölcslevek a szomjúság csillapításán túl a szervezet számára élettanilag
hasznos anyagokat (vitaminokat, növényi rostot stb.) is tartalmaznak. Emiatt
ezeket sokan tudatosan fogyasztják pl. reggeli előtt, éhgyomorra.
A gyártáshoz alapanyagként felhasználható gyümölcslé sűrítmény, illetve
gyümölcsvelő. Az előbbit préseléssel, valamint kíméletes vízelvonással nyerik,
és tartalmazza a gyümölcsben eredetileg meglévő valamennyi hasznos anyagot. A
másik alapanyag a gyümölcsvelő (pulp), amelyet a gyümölcs ehető részének finom
aprítása, szitán történő áttörése után nyernek. Az alapanyag minőségétől
függően a termékek készülhetnek rostos és szűrt változatban. A hazai fogyasztói
igények miatt a gyártók egyes gyümölcsökből csak szűrt (pl. alma), vagy szűrt
és rostos (pl. meggy), illetve kizárólag rostos készterméket állítanak elő.
Jó ha tudjuk,
hogy a legalacsonyabb gyümölcstartalmú termék a "drink" vagy "ital" általában 12-25% közötti gyümölcslé tartalmat jelent. E termékcsoportra jellemző, hogy a gyümölcsből származó, élettanilag hasznos anyag mennyisége viszonylag csekély, egyidejűleg kisebb-nagyobb mennyiségben élvezeti értékét fokozó anyagokat - cukrot, étkezési savat, ízt, illatot adó aromát, esetenként élelmiszer színezéket - tartalmaz.
Jó ha tudjuk,
hogy egyes gyümölcsitaloknál (pl. alma, körte) a gyümölcstartalom 40% is lehet.
Jó ha tudjuk,
hogy általában a termékben lévő hasznos anyagok annyi %-a származik a felhasznált gyümölcs alapanyagból, ahány % gyümölcs tartalmat feltüntet a termelő a dobozon.
Jó ha tudjuk,
hogy a
"nektár" elnevezésű termék-csoport általában 25 %-nál, alma, körte
esetében 40 %-nál több, de 100 %-nál kevesebb gyümölcsöt vagy gyümölcslevet
tartalmaz.
Természetesen ennél a termékcsoportnál is az íz és a szín kialakítása érdekében
cukrot, étkezési savat, aromát és színezőanyagot adnak a késztermékhez. Egy-egy
termék előállítása során a különböző alkotórészek arányát úgy állítják össze,
hogy az minél jobban megközelítse az adott gyümölcs eredeti összetételét.
Könnyű belátni tehát, hogy a termékben lévő hasznos anyag egy része a
gyümölcsből, másik része a hozzáadott anyagokból származik.
Jó ha tudjuk,
hogy minél nagyobb a termék gyümölcs- vagy gyümölcslé tartalma, annál több hasznos anyag származik magából a gyümölcsből.
Jó ha tudjuk,
hogy a legértékesebb, és ezért általában a legdrágább termék a "gyümölcslé" (folyékony gyümölcs), amely kizárólag csak gyümölcsből, gyümölcs sűrítményből, vagy gyümölcsléből készülhet, és egyéb anyagot nem tartalmazhat. E termékkörben egyetlen engedmény a gyártás során, ha gyümölcslé sűrítményt használnak, és az eredeti állapotra megfelelő minőségű vízzel hígíthatják vissza.
Jó ha tudjuk,
hogy vannak olyan gyümölcsök, (pl. sárgabarack, őszibarack, fekete ribizli), amelyekből gyümölcslevet nem, csak maximum nektárt állítanak elő.
Jó ha tudjuk,
hogy a termék elnevezése egyben minőségi besorolást is jelent, amelyet elsősorban a felhasznált gyümölcs mennyisége határoz meg. femina
