Jane Fonda 75 éves
Az egyik legnevesebb hollywoodi dinasztia sarja, egykoron szexbomba, politikai aktivista és Amerika első számú közellensége, Oscar-díjas filmsztár, majd az aerobik apostola, üzletasszony-feleség, mára pedig bölcsen viselt nagymama-szerepek megformálója - ő Jane Fonda, aki december 21-én lesz hetvenöt éves. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának anyaga:
Lady Jayne Seymour Fonda szó szerint a filmvilágba született: apja, Henry Fonda, testvére, Peter Fonda és unokahúga, Bridget Fonda is neves színész. Anyja, a társasági élet kedvence Jane tizenkét éves korában lett öngyilkos, amit a bakfis nagyon nehezen tudott feldolgozni, egy ideig bulimiában szenvedett. A már tinédzserként lázadó Jane tanárait megbotránkoztatta, iskoláiból megszökött. 1954-ben egy jótékonysági előadáson állt először színpadra apjával, de a színházat nem szerette meg. Inkább modellnek ment, képe kétszer jelent meg a Vogue magazin címlapján. A színészi pálya mellett akkor döntött, amikor apja bemutatta a színészoktatók legnevesebbjének, Lee Strasbergnek. Az ő stúdiójának elvégzése után a Broadwayn bizonyított, és megnyílt előtte az út a filmvilág felé.
1962-ben kiérdemelte a legjobb tehetségnek járó Golden Globe-díjat, egy év múlva viszont a legrosszabb fiatal színésznek minősítette a kritika. 1965-ben a Cat Ballou című filmmel már a sztárok közé avanzsált, 1967-ben hatalmas sikert aratott Robert Redford oldalán a Mezítláb a parkban című, habkönnyű Neil Simon-darab filmváltozatában. Ekkor már a francia rendező Roger Vadim volt a férje, aki afféle "szexistennőt" akart feleségéből faragni: Jane 1968-ban egész Amerikát (és persze apját is) sokkolta, amikor a Barbarella című erotikus sci-fi címszerepét átlátszó űrruhában alakította. Ezekben az években politikai aktivistaként is sokat szerepelt, belevetette magát a polgárjogi mozgalmakba, a vietnámi háború elleni tiltakozásokba. Amikor 1972-ben ellátogatott Észak-Vietnámba, és ottani katonák társaságában fényképezték le, hazájában "kiérdemelte" a Hanoi Jane gúnynevet és a hazaáruló jelzőt.
Mindeközben filmes karrierje - lévén valóban szép és tehetséges - zavartalanul ívelt felfelé. Hozott ugyan rossz döntéseket, így visszautasította a Rosemary gyermeke és a Bonnie és Clyde című, később kasszasikernek bizonyult filmek főszerepét, de amit elvállalt, abban remekelt. 1969-ben Oscar-díjra jelölték a gazdasági világválság idején játszódó, egy maratoni táncversenyt bemutató A lovakat lelövik, ugye? című filmdráma női főszerepéért, a díjat 1971-ben a Klute című krimi prostituáltjáért meg is kapta. Ezután felejthető filmek következtek, de 1977-ben ismét jelölték a filmakadémia legrangosabb kitüntetésére a Júlia című filmért.
Második Oscar-díját 1978-ban vehette át a vietnámi háború okozta traumákat elemző Hazatérésben nyújtott alakításért. A gála csaknem botrányba torkollott, mert Fonda köszönő beszédében a szintén vietnámi témájú, ám egész más hangulatú A szarvasvadász című filmet rasszizmussal és kormánypártisággal vádolta meg. 1980-ban újfent Oscarra jelölték a Kína-szindrómáért, majd teljesült élete álma: az Aranytó című melodrámában akkor már gyógyíthatatlan beteg apjával játszhatott együtt. Henry Fonda alakításáért Oscar-díjat kapott, amit apja súlyos betegsége miatt a legjobb mellékszereplő kategóriában nominált Jane vett át.
Bár az 1980-as években is forgatott (sőt 1986-ban újabb Oscar-jelölést kapott a Másnap reggel című filmért), neve az aerobikkal és az egészséges életmóddal kapcsolódott össze. A kilencvenes évek elején, amikor házasságot kötött Ted Turnerrel, a CNN televízió tulajdonosával, bejelentette visszavonulását, energiáit pedig jótékonysági céloknak szentelte. Tíz év házasság után 2001-ben harmadszor is elvált (Vadim és Turner közé Tom Hayden képviselő ékelődött be), újra forgatni kezdett, bölcs iróniával habkönnyű vígjátékokban - mint például az Anyád napja - anyósszerepeket játszott.
2007-ben ő lett a negyedik művész, aki életműdíjat vehetett át a cannes-i filmfesztiválon. Hetvenegy évesen egy Broadway-darabban is szerepet vállalt, alakítását dicsérte a kritika, idén pedig pályafutása során először tévésorozat főszerepét játszotta. Jövőre kerül a mozikba a The Butler című filmje, amelyben Nancy Reagan egykori First Lady bőrébe bújik. A hetvenen túl is dekoratív színésznő politikai aktivitása is feléledt, hevesen tiltakozott az iraki háború ellen - ezt a Fehér Ház szóvivője így kommentálta: "jó újra a kamerák előtt látni Jane Fondát". Az öregségről az a véleménye, hogy nem könnyű a nőknek megöregedni, ő azonban, mivel soha nem tartotta magát különösen szépnek, nem néz hátra.
