Izraelben a holokauszt áldozataira emlékeznek

Izraelben hétfőn a holokauszt hatmillió zsidó áldozatára emlékeznek. A kneszetben fotókiállítással, dokumentumfilmek vetítésével, a megöltek neveinek sorolásával és gyertyák gyújtásával rendeznek emléknapot.

Délelőtt tíz órakor egész Izraelben megállt az élet, a kétperces szirénázás alatt az utakon leálltak a járművek, bárhol voltak is, megálltak, és néma főhajtással a nácik áldozataira emlékeztek az ország lakói.

Hétfőn huszonötödik alkalommal rendezik meg a kneszet megemlékezését egy Zelda nevű költőnőtől származó versidézet, a  mindenkinek van neve" szellemében az izraeli holokauszt-emléknapon. Az emlékünnepségen Benjámin Netanjahu miniszterelnök, Simon Peresz államelnök, Juli Édelstein parlamenti elnök és más politikusok áldozatok neveit olvassák fel, majd ünnepélyesen meggyújtanak hat gyertyát a hatmillió áldozat emlékére.

A gyertyákat politikusok holokauszttúlélő családtagjai lobbantják lángra, valamint a kneszet egy korábbi auschwitzi delegációjának két tagja, Kathleen Schwartz (Schwartz Katalin) és Jichák Livnat, akit Magyarországon sokan Suti bácsiként ismernek.

Jichák Livnatot Magyarországon, Nagyszőlősön Weisz Sándornak hívták, amikor 14 évesen 1944-ben Auschwitzba deportálták. A halál- és munkatáborokat csodával határos módon túlélte, de családja nagy részét elvesztette a vészkorszakban. A háború után Palesztinába ment, ahol előbb egy kibucban telepedett le, majd hivatásos katona lett az izraeli hadseregben és az őrnagyi rangig jutott. Később testvérével egy szállítási vállalkozást hozott létre, s idővel rendkívül sikeres üzletemberré vált.

Magyar anyanyelvét, származását, múltját évtizedekig elfojtotta, szándékosan megpróbálta elfelejteni, de idős korában hatalmas erővel feltörtek a régi emlékek, s az új törvények alapján magyar állampolgárságot is kért és kapott. Az izraeli magyar közösség egyik meghatározó alakja, Jichák Livnat segítségével jelenhetett meg egy Nagyszőlősről készített album és tavaly egy tanulmánykötet, amely a kárpátaljai zsidóság történetét mutatja be.

A kneszet egyik emléklángját meggyújtó Suti bácsi a határon túli magyar közösségek nemzeti, kulturális, szellemi és közművelődési tevékenységét segítő, a fiatalok magyar identitásának megőrzését célzó, 1989-ben életre hívott Rákóczi Szövetség egyik komoly támogatója, akinek Izraelben négy gyermeke, tizenkét unokája és három dédunokája van.

A Haifán élő, egy másik gyertyát meggyújtó Schwartz Katalin is magyar származású. 1935-ben született Berettyóújfalun, onnan deportálták Auschwitzba 1944-ben. Később Mauthausenbe vitték, ahol orvosi kísérleteket végeztek rajta, majd a lágerek után egy halálmenetet is túlélt. A lágerbeli kísérletek következtében nem születhetett gyermeke. 1957-ben vándorolt ki Izraelbe, ahol tizenegy éve küzd egy helyi törvény ellen, amely hátrányos megkülönböztetéssel sújtja a zsidó államban 1953 után letelepedett holokauszttúlélőket, szemben a korábban érkezettekkel.

Az izraeli parlament holokauszt-emléknapjának fotókiállításán olyan ritkaságnak számító képeket mutatnak be, amelyeket a második világháborúban német katonák készítettek Lengyelország és a Szovjetunió megszállásakor.
A kormányhoz közel álló, legnagyobb példányszámú Jiszráél Hajóm (Izrael Ma) című újság hétfőn hosszú vezércikkében Szenes Hanna 1944 májusi elfogatása előtti utolsó, eddig kiadatlan, öccséhez írt levelét ismerteti, és felvázolja a Budapestről Palesztinába vándorolt, majd a brit hadsereg ejtőernyősévé lett és szülővárosában a nyilas vészkorszakban, 1944 novemberében kivégzett költőnő életútját.