Interjú Dr. Csernus Imre pszichiáterrel

A Mesterkurzus-előadássorozat keretében nagy sikerű interaktív agytágítót tartott városunkban Dr. Csernus Imre pszichiáter, aki az előadást követően a Chilly Csárda étterem jóvoltából megízlelhetett néhány helyi gasztronómiai különlegességet.

Időközben a Szatmár.ro is arra törekedett, hogy egy interjú által olvasóink átfogóbb képet kapjanak a „hírhedt doki" életének néhány „emberközelibb" vonatkozásáról.

T.K: Szatmárnémetiben öt évvel ezelőtt tartott előadása óta sok minden megváltozott az Ön életében, Ön körül. Egy tényező azonban stagnálni látszik: az emberek többségéből Dr. Csernus Imre hallatán előbújik a félelem? Ez a módszereitől- vagy az Ön sokkoló kíméletlenségétől való félelmet jelent?

Csernus Imre: A helyzet az, hogy valójában nem a személyemtől, hanem önmaguktól és az általam kimondott őszinteségtől félnek, attól, amit saját maguknak sem mernek bevallani miközben szemrebbenés nélkül csapják be önmagukat. Akinek nincs takargatnivalója és tiszta a lelkiismerete, annak nincs mitől félnie. Azok félnek, akik úgy vélik, hogy átlátok a saját hazugságaikon, hogy rávilágítok arra, amit saját magukban is jó mélyen elrejtettek. Ezek azok az emberek, akik problémáikon, szenvedéseik ellenére sem akarnak változtatni, mert gyávák. Az őszinteség fájdalommal jár, van aki ezt bevállalja, de a többség nem.

T.K: Tapasztalt-e alapvető különbséget az anyaországbeli és az erdélyi emberek problémakörét tekintve?

Csernus Imre: Nem, nincsenek alapvető különbségek. Azoknak az embereknek, akik az előadásokon részt vesznek problémáik vannak és az általam elmondottak alapján keresik a jó megoldást.

T.K: A média Csernus képétől- és az emberek olyan címkéitől elvonatkoztatva, mely szerint Ön durva, provokatív és agresszív, milyen valójában Csernus Imre?

Csernus Imre: Kisasszony, Ön ott volt az előadáson, akkor láthatta. A bulvár túlszofisztikálja azt aki vagyok, a média csak egy eszköz, én is emberből vagyok, hibáim éppúgy vannak, mint erényeim. Az egy dolog, hogy a média milyen képet alkotott rólam, milyennek állít be, nem az a célom, hogy másoknak megfeleljek. Számomra az a lényeges, hogy azokban az emberekben akikkel személyesen találkozom mit látok, a másik ember tükörkép.

T.K: Szülész szeretett volna lenni, elismert pszichiáterré és közismert médiaszemélyiséggé vált, az utóbbi időben pedig jó úton halad afelé, hogy „párkapcsolati guru" legyen. A párkapcsolat címszóval mindent el lehet adni?

Csernus Imre: Nem tartom magam gurunak, az utóbbi időszakban egyre többen keresnek fel párkapcsolati problémákkal, így önmagát adta a helyzet, mindig tudni kell megújulni és váltani, ha erre van szükség. A párkapcsolat mindenkit foglalkoztat, ha magányos azért, ha párkapcsolatban él, akkor meg azért.

T.K: Mi a legfontosabb kapocs egy párkapcsolatban?

Csernus Imre: Egy párkapcsolatban a legfontosabb kapocs véleményem szerint, hogy önmagam felé valójában becsületes tudjak lenni, ha ez megvan, akkor párom irányába is így tudok közeledni. Ez az alapja a spontán bizalomnak, amikor két ember kölcsönösen tud rajongni egymásért, felnéznek egymásra olyannyira, hogy tűzbe is képesek menni egymásért. Mindenki annyi tiszteletet kap, mint amennyit önmaga irányába érez. Mielőtt bárki belemegy egy párkapcsolatba, rendeznie kell „saját sarait". A kereteket a kapcsolat legelején kell lefektetni, mert azután már csak kapálózás lesz. A legapróbb, legintőbb kis jelekre is oda kell figyelni. Egy kiegyensúlyozott párkapcsolat megmaradásának az őszinte beszélgetés az alapja. Sajnos a párok többsége nem egymással, hanem egymás mellett él, és a legtöbben gyávák kilépni egy megromlott kapcsolatból. A legtöbb kapcsolat hazugságra és egy ingoványos talajra épül. A szabad ember pedig nem hagyja, hogy a félelmei legyőzzék, akkor már nem szabad férfi vagy nő, hanem csicska.

Dr. Csernus Imre

T.K: Az utóbbi időszakban az emberek többsége a párkapcsolaton belül is a megszerzéssel és a birtoklással van elfoglalva. Véleményem szerint a megtartás jóval nehezebb feladat. Hogyan tartsunk meg anélkül, hogy párunk szabadságát közben ne korlátozzunk?

Csernus Imre: Egy jól működő kapcsolat mindig csak egy napból áll. Minden nap meg kell dolgozni érte, alapja a kölcsönös tisztelet, a közös életvitel, a szexualitás és a pénzhez való viszony. Mindaddig, amíg önmagam felé nem vagyok őszinte, struccpolitikát folytatok vagyis homokba dugom a fejem. Egy párkapcsolaton belül a szerelem akkor marad meg, ha a felek fel tudnak nézni egymásra, miközben egymástól függetlenül is képesek arra, hogy életük összes szerepét éljék. Ha egy férfi nem tud felnézni a vele élő nőre, akkor mit keres vele?

T.K: Mivel a Csilly Csádra étteremben hamarosan néhány ételkülönlegességet is megkóstolhat, önmagát adja a kérdés: milyen ízű Csernus Imre élete?

Csernus Imre: Jó....a jelennel foglalkozom, csak a ma, a most számít, nem gondolok arra, milyen leszek 80 évesen. Az életem erről a napról szól, mindig ez a nap dönti el, milyen lesz a jövőm.

T.K: A hétköznapi embereket az is érdekli, miként rendezi saját rendezetlen belső ügyeit egy pszichológus/pszichiáter?

Csernus Imre: Attól leszek hiteles, hogy a saját életemben felmerülő konfliktusokat hatékonyan tudom megoldani.

T.K: A Férfi című könyve kapcsán, az erősebbik nem képviselőit faggatta arról, mitől érzik magukat igazán férfinak. Mitől férfi Csernus Imre?

Csernus Imre: A pasik jelentős része azt hiszi, hogy attól lesz férfi, ha minél több nővel fekszik össze, belülről valójában bizonytalanok. Attól vagyok férfi, hogy önmagam felé hiteles vagyok és vállalom a felelősséget azért, amit mondok.

T.K: Előadásain és könyveiben is azt hangoztatja, hogy napjainkban nagy gond van a párkapcsolatokkal, a nőkkel és a férfiakkal egyaránt. Amennyiben most a Teremtő szemével nézhetne a mai társadalomban élő emberekre, milyen tulajdonsággal, jellemvonással ruházná fel őket?

Csernus Imre: Mosollyal, az őszinte mosollyal, amit egyre ritkábban látok az emberek arcán.

T.K: Hamarosan megjelenik új könyve, melynek címe „Felnőtt Húsleves". Első hallásra gasztronómiai pikantériára és pszichológiai eszmefuttatásra asszociálunk, mindezt Csernus módon tálalva. Miért húsleves, és nem töltött káposzta? Milyen tematikájú lesz a könyv?

Csernus Imre: A töltött káposztán is el fogok gondolkodni....a húsleves a magyar kulinária egyik legfontosabb étele. Szeretek a szavakkal játszani és szeretem a jó ételeket. Ezúttal nem az volt a szándékom, hogy ismét olyan könyvet írjak, ami a problémákról szól. A könyv az élet szeretetéről, a jókedvről, a jó ételekről és borokról, az összetartásról, az őszinteségről és a baráti beszélgetésekről szól, felnőtteknek arról, hogy élni jó.

T.K: Bízom abban, hogy az olvasók a könyvesboltokban rákattannak a Felnőtt húslevesre, ami remélhetőleg szellemileg könnyen emészthető lesz és a gyomrunkat sem fekszi meg.

Az interjút követően nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy a 44 éves Csernus doki egy szimpatikus, segítő szándákú szakember, aki egy sajátságos módszer választott arra, hogy a puhányabbakat is megtanítsa arra, hogy éli jó. Neve branddé vált, ez tény. Talán személye és módszere azért tűnik sokkolónak, mert az egó percek alatti összezsugorítása és a „lelki operáció" fájdalmasabb, mint a testi, mivel a lelki sebek később gyógyulnak, ráadásul ennek ápolására vajmi kevés gyógyírt szoktunk használni. A leckét mindannyian megtanultuk: lényeges, hogy tisztelettel, őszinteséggel és szerelemmel tudjunk párunk szemébe nézni. Ez pedig csak úgy mehet, ha reggelente ébredést követően, a tükörben önmagunk szemébe is nyugodtan tudunk belenézni.