Mint minden ünnepnek, a Húsvétnak is megvannak a saját jelképei, amelyeket időtlen idők óta megőriztünk és nemzedékről nemzedékre továbbítottunk.
A jelképek eredetét számos esetben furcsa történetek és babonák övezik, ám manapság ezekről csak halvány sejtéseink vannak.
A barkaág:
A barkaág a pálma helyettesítője, amely Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának egyik jelképe. A virágvasárnap ennek az eseménynek az emlékünnepe, amelyet a római egyház Dominicca palmarum, azaz pálmavasárnapként is emleget.
A barkát a pap rendszerint nagymise előtt szentelte meg, majd kiosztotta a híveknek. Habár a barkaszentelés egyházi eredetű szokás, számos esetben felhasználták rontás ellen, gyógyításra, villámlás és mennydörgés eltávolítására.
Ugyanakkor számos helyen azon hiedelem uralta az emberek életét, miszerint a barkát nem szabad bevinni a házba, mert elszaporodnak a bolhák és a legyek, valamint a tojásból nem kel ki a csirke. Ennek ellenére manapság a barkát jó ómennek tekintik és általában minden keresztény házban megtalálható a szentképek, vagy a gerenda alatt.
Egyes hiedelmek szerint a szentelt barka az állattartásban jósló, varázsló, és rontáseltávolító erővel bírt. Emellett a földművelést is elősegítette, hisz a kert földjébe tűzve elűzte a férgeket.
A tojás:
Mint tudjuk, a tojás hazánkban és nemcsak, a locsolás jutalmaként van jelen. Már a honfoglalás előtti avar sírokban is találtak karcolt díszítésű tojásokat. A keresztény vallás számára Jézus feltámadását jelképezi.
Másrészt a tojás az élet újjászületésének, a termékenység legősibb jelképe. A tojás apró volta ellenére képes a világegyetem nagyságát és az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezni.
A nyúl
Mivel éjjeli állat, a Holddal is kapcsolatba hozható, mely a termékenység szimbóluma. A számos történetbe ágyazott nyúl megjelenése valójában német közvetítéssel került át hozzánk is. Egyesek szerint az is meglehet, hogy tévedésről lenne szó, mivel régebben egyes német területeken Húsvétkor szokás volt tojásokkal ellátott gyöngytyúkot ajándékozni. A gyöngytyúk német neve Haselhuhn, számos rövidítésben, csak Hasel. A félreértés és ezáltal a nyuszi húsvéti jelképként való elterjedése, a két név hasonlóságából eredhet, mivel németül a nyúl neve Hase.