Holdkóros éjszakák
Többnyire mindenki látott már olyan filmet, ahol a holdkóros kinyújtott karral a háztetőn lépkedett és közben olyan tevékenységeket végzett, mint az ébrenléti állapot során.
Az alvás tulajdonképpen az ébrenlét ellentéte, a két állapotban mégis sok közös tényező van. Alvás közben is gondolkodunk, emlékképeket alakítunk ki. Az alvás olyan, mint a mindennapi betevő kenyér, a szervezetnek szüksége van rá. Van, amikor kevesebbet és van, amikor többet igényel. Az alvásminták személyenként változnak. Vannak korai kakasok, akik már hajnalban kukorékolnak és baglyok, akik későn bújnak ágyba. Sokan pillanatok alatt el tudnak aludni, másokat nagyon nehéz felébreszteni.
Az alvás során ötféle szakasz fordul elő: az alvás négyféle mélységi szintje és egy ötödik szakasz, amit REM vagyis gyors szemmozgásos szakasznak neveznek. Ezek a szakaszok az éjszaka folyamán váltakoznak. Az alvásciklusok mintázata az életkorral is változik. A felnőttek mintegy 90 százaléka hat-nyolc órát alszik naponta, közülük sokan mutatják az álmosság jeleit napközben. Alvászavarról akkor beszélünk, ha az alvásképtelenség károsodott nappali teljesítményt vagy túlzott álmosságot eredményez.
Az alvajárást (a holdkórt), a paraszomniák közé sorolják. Ez az állapot néhány perctől akár 30 percig is tarthat. Valójában nem súlyos betegség, de maga a megnyilvánulási formája nagyon zavaró lehet, és napjainkban egyre gyakoribb jelenségnek számít. Romániában ez a probléma valószínűleg néhány százezer embert érint, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy az érintettek nagyon ritkán fordulnak orvoshoz.
A legfrissebb kutatások kimutatták, hogy az immunrendszer egyik génje nagyban hozzájárul az alvászavarokkal és az alvajárással kapcsolatos kellemetlenségek kialakulásához, mivel az immunrendszer és az alvás szoros kapcsolatban áll egymással. Ha az egyik szülő alvajáró, gyermeküknek 45 százalékos esélye van arra, hogy ő is az lesz. Amennyiben mindkét szülő ilyen problémával küzd, a gyermek érintettsége ez esetben akár 60 százalékos is lehet. Szerencsére ez nagyon ritkán fordul elő. Az alvajárás leggyakrabban 6-14 éves kor között fordul elő, és a serdülőkorral általában elmúlik. A felnőtteknek mindössze öt százaléka alvajáró. Felnőttkorban a pajzsmirigy-túltengés, a migrénes fejfájás, a fej sérülése és az agyhártyagyulladás is az alvajárás kiváltó oka lehet. De különböző pszichiátriai gyógyszerek is okozhatják.
Az alvajárást (a holdkórt), a paraszomniák közé sorolják
Hogyan nyilvánul meg?
Az alvajárás általában az éjszaka első felében fordul elő, rendszerint a következő forgatókönyv szerint zajlik: az alvajáró felül az ágyban és üveges tekintettel maga elé bámul, (a pupillák ekkor nagyon tágak) majd elindul. Mozgása lassú, nem tudatos. Közben bármilyen tevékenységet folytathat: ehet, főzhet, autót vezethet, telefonálhat, moshat miközben nehezen vagy egyáltalán nem lehet felébreszteni. Jellemző, hogy a történtekre másnap egyáltalán- vagy alig nem emlékszik, bár egyesek nagyon részletes beszámolót is tudnak adni arról, hol jártak és mit csináltak. Szerencsére sérülés nagyon ritkán fordul elő. Az alvajárás abban az estben lehet veszélyes mind maga, mind a környezete számára, ha erőszakos cselekvéseket is elkövet, mivel ez idő alatt megváltozik a tudatállapota, sőt az ítélőképessége is. Pontos oka nem ismert. Kiváltó ok lehet: a nem elegendő alvás, a fáradtság, az alkohol, az időeltolódás és a stressz.
Hogyan kezelhető?
A szakemberek meditációt, életmódváltást vagy önhipnózist javasolnak a kezelések során. A helyzet súlyosságától függően, gyógyszeres kezelést is alkalmaznak.
Mit tehetnek ilyenkor a családtagok?
Nagyon óvatosan kísérjék vissza az illetőt az ágyba. Ha nem sikerül felébreszteni, akkor semmiképp sem szabad megrázni vagy rákiabálni, hogy ébredjen fel. Mint tudjuk az alvásmegvonás a középkorban igen népszerű kínzóeszköz volt. Egy Kanadában végzett kísérlet kimutatta, hogy az alvásmegvonás hallucinációhoz vezet és 60 százalékkal növeli az alvajárás kockázatát. Ezért a munkateljesítmény fokozása érdekében és az ingerlékenység elkerülése végett adjuk meg szervezetünknek a kellő alvásmennyiséget.
