A botrány - amelynek kapcsán a BBC hírszolgálat Hillary Clinton e-mail-gate-jéről beszél - érzékeny időpontban pattant ki, a 67 éves volt first lady ugyanis a várakozások szerint hamarosan bejelenti, hogy megpályázza az Egyesült Államok elnöki posztját a 2016-os választáson.
Az ügyben kérdésként merült fel, hogy a külügyminisztérium az előírások szerint el tudta-e tárolni Clinton hivatalos levelezését. A BBC megjegyezte, sokan nemzetbiztonsági aggodalmaiknak adtak hangot az Egyesült Államokban az eset kapcsán: mennyire biztonságos egy magán e-mail-cím, hozzáférhettek-e hackerek kényes információhoz? Ezzel szemben a szólásszabadság védelmezői azt a kérdést tették fel, vajon Hillary Clinton így próbálta-e a teljes levelezését és tevékenységét elrejteni a kíváncsi szemek elől, és aggodalmukat fejezték ki az átláthatatlan kommunikáció esetleges következményei miatt.
A korábbi külügyminiszter 2009-es kinevezésekor úgy döntött, hogy egy saját szerverhez kötődő, clintonemail.com kiterjesztésű e-mail fiókot fog használni, amely férjével, Bill Clinton volt amerikai elnökkel közös házukban van. Így a hdr22@clintonemail.com elektronikus levélcímről intézte hivatalos és magáncélú elektronikus levelezését egyaránt.
A volt first lady, aki állítása szerint minden rá vonatkozó szabályt teljes mértékben betartott, kényelmi szempontokkal magyarázta, hogy levelezéséhez egy és nem kettő készüléket használt (az abban az időben használt kormányzati Blackberry telefonok állítólag nem voltak képesek több e-mail cím kezelésére). Mindenesetre kedden elismerte, jobb lett volna, ha külügyminiszteri korszakában két e-mail-címet használt volna, ám azt állította, hogy a diplomáciai tárca akkor "megengedte" a magánlevelezésre használt e-mail-címének kizárólagos használatát.
2014 októberében a külügyminisztérium arra kérte Hillary Clintont és korábbi külügyminisztereket, egyebek mellett Madeleine Albright-ot, Colin Powellt és Condoleezza Rice-t, hogy - a törvényi előírás szerint - adják át archiválásra a hivatali idejük alatt keletkezett összes üzenetváltást.
A korábbi külügyminiszter postafiókja 62 320 küldött vagy fogadott levelet tartalmazott. Hillary Clinton ügyvédjei lefuttattak néhány keresést a levelek között, hogy megállapítsák, hányat küldött a ".gov" kiterjesztésű kormányzati e-mail-címekre.
A jogászok azt is megvizsgálták, hogy a levelek közül hány tartalmazta a "Líbia" kifejezést. Múlt szerdán ugyanis beidézte Hillary Clintont a washingtoni képviselőháznak a bengázi amerikai konzulátus elleni támadást vizsgáló bizottsága, mert betekintést akar az összes olyan e-mailjébe, amelyet még külügyminiszterként küldött vagy kapott.
Ez amiatt kellemetlen a 2016-ban az elnöki hivatalért valószínűleg ringbe szálló Hillary Clintonnak, mivel a republikánusok kezdettől fogva azzal vádolták, hogy nem tett meg mindent a Líbiában szolgáló amerikai diplomaták védelmére.
2014 decemberében a volt first lady levelezésének nagyjából a felét, összesen - 55 ezer oldalt kitevő - 30 490 hivatalosnak tekintett elektronikus üzenetet adott át a külügyminisztériumnak, míg a maradékot, 31 830 magánlevelet kitöröltek. Utóbbiak például lányának esküvőjével, anyjának temetésével vagy jóga gyakorlatokkal kapcsolatosak. "Senki sem kívánhatja, hogy a személyes tárgyú e-maileket közzétegyék. Úgy gondolom, a legtöbben megérthetik ezt, és tiszteletben tartják a magánéletet" - mondta Hillary Clinton.
A külügyminisztériumnak átadott e-maileket - miután azokból törlik a valamilyen szempontból nem nyilvános információkat - Hillary Clinton kívánságának megfelelően nyilvánosságra hozza majd a tárca.
A The Washington Post című amerikai napilap rámutatott, számos belső szabályozás ajánlja a szövetségi tisztségviselőknek, hogy hivatalos e-mail-fiókot használjanak. 2009-ben, tíz hónappal azután, hogy Hillary Clinton a külügyi tárca élére került, egy új szabályozás már csak azzal a feltétellel engedélyezte a privát e-mail-cím használatát, hogy a forgalmazott üzeneteket az illetékes kormányzati ügynökség "adatmegőrzési rendszerének keretében megőrzik."