Szabó István tanácselnök 
Nyíregyháza erdélyi megyékkel kialakított termékeny kapcsolata jelentős módon hozzájárult ahhoz, hogy a múlt év októberében lezajlott magyar-román közös kormányülésen számos erdélyi térség közös fejlesztésére vonatkozó döntés született, többek között a határátkelők, az infrastruktúra, az úthálózat fejlesztése terén - jelentette ki Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök a határmenti együttműködésről, és a testvérmegyei kapcsolatok erősítéséről folytatott nyíregyházi tanácskozáson. Hangsúlyozta, nagy eredmény hogy az elmúlt években sikerült bővíteni a határátkelők számát a Nagyvárad-Szatmár közötti szakaszon, a következő időszakban pedig kiemelt hangsúlyt fektetnek a magyarországi régiót Szatmárnémetivel és Nagybányával összekötő M49-es gyorsforgalmi út megépítésére is. "A közös fellépés mindkét oldalon a határmenti térség felemelkedését szolgálja" - szögezte le Gazda László Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke . Hozzátette, az őszi román-magyar közös kormányülés egyik legfontosabb, konkrét eredménye, hogy megkezdődhet az M3-as autópályától Mátészalkán és Szatmárnémetin át Nagybányáig húzódó M49-es gyorsforgalmú út tervezése. A román fél is azon van, hogy 2010-2012 körül elkészüljön az út – közölte a megyei vezető.
"Erdélyben megpezsdült az élet az uniós csatlakozás lehetőségével" - foglalta össze Szabó István, a Szatmár
megyei tanács elnöke, aki megköszönte a magyarországi megye hozzájárulását a Phare-CBC program alapján megvalósult, Csengersima-Pete határállomás bővítéséért, a Vállaj-Csanálos átkelő megnyitásáért. A tanácskozáson elhangzott: Románia és Magyarország közös határmenti régiója jelentős fejlődési potenciállal rendelkezik, amelyet többek között a térség kedvező geopolitikai fekvése, a tradicionális kapcsolatok, a szabad energiaforrások, a nagy tartalékokkal rendelkező munkaerőpiac biztosít számára, ezek kamatoztatása érdekében azonban megoldást kell találni az infrastruktúra fejlesztésére, a gazdasági környezet javítására, valamint a képzett munkaerő megtartására is.
