Harry Truman amerikai elnök 40 éve halt meg
Negyven éve, 1972. december 26-án halt meg Harry S. Truman, az Egyesült Államok 33. elnöke, aki hivatali ideje alatt nem volt különösebben népszerű, ma azonban már a legnagyobb elnökök között emlegetik. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának anyaga:
Truman 1884. május 8-án született egy szegény sorú Missouri állambeli farmercsalád gyermekeként. Szülei anyagi helyzete miatt felsőfokú tanulmányokról csak álmodozhatott, dolgozott tisztviselőként, vezette a családi farmot és rengeteget olvasott. Amikor Amerika 1917-ben belépett az első világháborúba, a tüzérséghez jelentkezett, az európai hadszíntérről századosként tért haza. Leszerelése után gyorsan csődbe ment ruhaüzletet nyitott, ezután a közigazgatásban helyezkedett el, jogot tanult és bíró lett. Politizálni demokrata színekben kezdett, 1934-ben választották Missouri állam szenátorává.
A második világháború alatt a szenátus korrupciókat és visszaéléseket vizsgáló bizottságát vezette. Roosevelt utolsó ciklusában, 1944-ben őt választotta alelnökének, de a fontos döntésekbe nem vonta be, így Truman még az atomprogramról sem tudott.
Roosevelt beiktatása után 82 nappal, 1945. április 12-én meghalt, s Truman előlépett az Egyesült Államok 33. elnökének. A külpolitikában teljesen járatlan politikus gyorsan fontos döntések meghozatalára kényszerült. Az 1945. júliusi potsdami konferencián találkozott először Sztálinnal, aki nem tett rá kedvező benyomást, és azt is felismerte, hogy a Szovjetunióval történő együttműködés politikája nem folytatható. Hazatérőben értesült az atombomba sikeres kipróbálásáról, s talán legnehezebb döntéseként elrendelte bevetését Hirosima és Nagaszaki ellen. Truman a háború mielőbbi befejezése és az amerikai katonák életének megkímélése érdekében határozott így, s később minden alkalommal - így a koreai háborúban is - elutasította az atomfegyver használatát.
A háborút a hidegháború követte. Truman 1947-ben hirdette meg doktrínáját "a fegyveres kisebbségek erőszakosságának kitett vagy külső nyomásnak alávetett szabad népek" támogatását - azaz a kommunista terjeszkedés feltartóztatását. A doktrína gazdaságpolitikai eleme volt az ugyancsak 1947-ben bejelentett Marshall-terv, a háborúban kivérzett európai országoknak az újjáépítéshez kínált segély, biztonságpolitikai eleme pedig a NATO 1949-es létrehozása.
A belpolitikától azonban távol tartotta magát, így 1948-ban kevés esélyt adtak neki, a választás napján egy újság már meg is írta vereségét. Ő azonban rácáfolt a közvélemény-kutatásokra és az utolsó televízió nélküli kampányt megfordítva elérte újraválasztását. Második ciklusára a koreai háború és a hidegháború elmélyülése nyomta rá bélyegét, de mind nagyobb mértékben fordult belpolitikai kérdések felé is. Elrendelte a faji elkülönítés megszüntetését a kormányhivatalokban és a fegyveres erőknél, meghirdette a "Fair Dealt", a szociális és polgárjogi törvények megalkotását. 1952-ben már nem indult a választáson, magánemberként élt Kansas Cityben 1972. december 26-án bekövetkezett haláláig.
Truman volt az első amerikai elnök, aki tengeralattjárón (egy elfogott német U-Booton) utazott, az ő második beiktatását közvetítette először a televízió, s ő tartotta az első elnöki sajtótájékoztatót, amelyet magnóra rögzítettek. Ő volt az első elnök, aki hivatali ideje után felszólalhatott a Szenátusban, s az ő elnöksége alatt fogadták el azt az alkotmány-kiegészítést, amely két négyéves időszakra korlátozza az elnök hivatali idejét.
Az amerikaiak többsége nem tartotta sokra a szemüveges, jelentéktelen külsejű Trumant, aki az addigi legnépszerűtlenebb elnökként lépett le a színről. Ma már azonban olyan elnökként emlékeznek rá, aki erkölcsi alapon tett különbséget a jó és a rossz között, s a legnehezebb időkben is utólag helyesnek bizonyuló döntéseket hozott - "nagy elnök" volt.
