Harminc évvel a népirtás után ítélték el

Először ítéltek el Franciaországban a húsz évvel ezelőtti ruandai népirtásban való bűnrészesség miatt egy férfit, a ruandai hadsereg egyik volt tisztjére 25 évi börtönbüntetést szabott ki péntek este a párizsi esküdtszék.

A hutu nemzetiségű Pascal Simbikangwát, akit 2008-ban a Franciaországhoz tartozó Mayotte szigetén tartóztattak le, népirtásban és 1994 áprilisa és júliusa között elkövetett emberiesség elleni bűntettekben való bűnrészességért ítélték el a hat hétig tartott per végén.

Az 54 éves férfi az egyik kezdeményezője, szervezője és támogatója volt az alig száz nap alatt 800 ezer, elsősorban a tuszi kisebbséghez tartozó ember halálával járó ruandai mészárlásoknak. Ő volt a felelős a tuszik feltartóztatására szolgáló útakadályok felállításáért és az azt biztosító katonák felfegyverzéséért. Az embereket botokkal és késekkel végezték ki.

Az egykori tiszt - aki miután egy balesetet követően 1986-ban tolókocsiba kényszerült, a ruandai titkosszolgálat központi igazgatóságát vezette - a perben tagadta a vádakat, de továbbra is szélsőséges hutu ideológiát képviselt.

Az ügyészség életfogytiglani börtönbüntetés kiszabását kérte, a védelem viszont arra hivatkozva kérte a vádlott felmentését, hogy a vád kizárólag tanúvallomásokra épült. Az ügyészség ezért nem is népirtással, hanem csak az abban való bűnrészességgel vádolta a volt tisztet.

A védelem azt is hangoztatta, hogy politikai-diplomáciai perről volt szó, annak fényében, hogy Franciaország és Ruanda három év után 2009-ben helyreállította a diplomáciai kapcsolatait. Az egykori tuszi lázadókból álló jelenlegi ruandai vezetés ugyanis sokáig azt állította, hogy Párizs támogatta a hutu népirtókat. Kigali 2006-ban szakította meg diplomáciai kapcsolatait Párizzsal, miután egy francia bíró letartóztatási parancsot adott ki Paul Kagamé ruandai elnök ellen annak a gyanújával, hogy szerepe volt Juvenal Habyarimana meggyilkolásában.

A népirtást a Juvenal Habyarimana ruandai elnök rezsimje által felfegyverezett hutu milicisták kezdeményezték, miután az államfő repülőgépével 1994. április 6-án merénylet áldozata lett. Szakértői jelentések megállapították, hogy Habyarimana gépét nem tuszi lázadók, hanem szélsőséges hutuk lőtték le a kanombéi katonai táborból tüzelve.