Hármas ünnep Dabolcon
Az alig százharminc lelkes gyülekezetben három eseményért adtak hálát: felújították a százötven éves templomot, ravatalozót szenteltek és nőszövetségi zászlót avattak. Sőt, a munkálatokat tovább folytatják: gyülekezeti házat építenek.
A csoda helyszínén, a maroknyi ugocsai gyülekezetben, vasárnap délután Csűry István a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hirdette az Isten szavát. Már ez is rendkívüli esemény volt, mert ugyan alig van olyan gyülekezet Királyhágómelléken, amelyet Csűry püspök még nem látogatott meg, Dabolcon, a helyi lelkipásztor tudomása szerint, az elmúlt több mint száz évben nem szolgált főpásztor.
"Isten szeret bennünket, ebből van erőnk arra, hogy csodadolgokat is megtegyünk. Ő képes az embert embertelen helyzetben is emberré tenni. Tudnunk kell, angyal vezeti Isten választott népének útját, ez az angyal sokféle formában meg is jelenik a mindennapi életben előttünk. Kézzelfogható tény, hogy a százharminc lelkes gyülekezet megtapasztalta: Istennel a lehetetlen is lehetséges! Ha erre az Istenre hallgatunk, van jövőnk" - biztatott a püspök.
A Szatmári Református Egyházmegye lelkipásztor-kórusának szolgálata, melyet Higyed Gyöngyi karnagy vezet, valamint Mészáros Amanda énekcsokra csodálatosan szólt a felújított templomban, a vizuális szépség mellett az auditív gyönyört is elhozva Isten hajlékába.
„Hálával és örömmel a szívünkben állunk ma meg, hogy Isten kegyelméből mi lehetünk azok, akik imádságra kulcsolt kézzel megköszönhetjük a százötven éves templomot, a ravatalozót és köszönthetjük az itthonról elszármazottakat" - mondta Szilágyi István Róbert házigazda lelkipásztor, aki köszönetet mondott Kereskényi Gábor parlamenti képviselőnek is, aki közbenjárt az egyházügyi államtitkárságon a templomfelújításra szánt 20 ezer lejes támogatás kiutalásáért. Gellért Sándor Dabolcon nevelkedett költő szavaival élve a lelkipásztor elmondta: „valakinek mindig állni kell a tornác küszöbére" Így álltak meg a bástyán az ősök is, kitartóan. Ezt egy különös per felelevenítése is érzékeltette, melynek emlékéül Tóth Attila adományaként egy magyar nemzeti zászló is elhelyeztetett a dabolci templomban. A lelkipásztor nem győzte sorolni a csodák sokaságát, amit csak a hit szemével tudott megérteni az elmúlt években: templom külső-belső felújítása, harang villamosítása a Láncos-templom gyülekezetének jóvoltából, ravatalozó építése, többek között a gyülekezet összefogásával. Ebből a hitből erőt merítve állnak neki a gyülekezeti terem építésének és a parókia felújításának is.
Kovács Sándor a Szatmári Református Egyházmegye esperese elismerően szólt a gyülekezet és a kősziklán makacsul megálló lelkipásztor munkájáról. Ugyanígy tett Csűry Miklós egyházmegyei főgondnok, aki a szeretet univerzális erejének tulajdonította a gyülekezet eredményét. Ezt követően Bogya Kis Mária egyházkerületi és Nagy Erika egyházmegyei nőszövetségi elnök vezetésével felavatták a dabolci nőszövetség zászlaját, mely az egyházkerületben a százharmincadik, az egyházmegyében pedig a huszonhatodik.
"A szomszédos magyarországi megyében a nagygéci templomot megmaradás templomának hívják. Azt gondolom, hogy mi edélyi és partiumi magyarok minden templomunkat elnevezhetnénk megmaradás templomának, hisz élettel vannak tele és konokul hirdetik: itt vagyunk! Napjaink aktuális kérdése a menekült-áradattal való szembenézése Európának. Bizony, sokan vágnak neki manapság főként afrikai vagy ázsiai országokból a nagyvilágnak egy jobb élet reményében. A 90-es évek elején innen, Szatmár megyéből is számos nemzettársunk távozott, maga mögött hagyva múltját, ősei földjét. De mi itt maradtunk. És az a feladatunk, hogy előre nézzünk a következő ezer esztendőre, hisz tulajdonképpen ma itt a Partiumban, itt Ugocsában mindenki történelmet csinál: minden munkájával, magatartásával, intézkedésével. És így lesz a múltból jelen, a jelenből pedig jövendő" - mondta beszédében Kereskényi Gábor.
A nemzeti imádság eléneklése után az ünneplő gyülekezet átvonult a ravatalozóhoz, áldást kérve ott is Istentől, majd szeretet-vendégséggel ért véget az eseménysorozat, mely megmutatta: kicsi gyülekezet is képes csodát tenni, lehetetlent lehetségessé tenni Isten segítségével.
