Az idei összejövetel jelmondataként a szervezők a következő idézetet választották: "... mint Illés a pusztában", mivel a tábor Szent Illés próféta napján kezdődött és szinte pusztai körülmények várták a résztvevőket, akik megérkezésük után nyomban neki is láttak a sátorkészítésnek. A regisztrációt a programismertetés követte, majd ismerkedés, vacsora és az első kulturális program keretén belül szabadtéri fimvetítés, valamint karaoke, ahol már gyűjteni lehetett az értékes pontokat a hétvégi vetélkedőre, s növelni lehetett a nyertes csapat esélyeit. A filmeket ugyanis nem egyszerűen nézni lehetett, de egy adatlapon válaszolni kellett a szervezők által megfogalmazott, a vetített filmekkel kapcsolatos kérdésekre.
A 90 résztvevő nagy része a görögkatolikus parókia udvarán sátrakban volt elszálásolva, a falubeliek közül pedig néhányan otthon aludtak. Mivel ilyen nagy létszámra nem számítottak, így nagyon jól jött a Romániai Máltai Segélyszolgálat Szatmárnémeti kirendeltségétől érkezett hivatásos önkéntes csapat jelenléte, akik nemcsak magas szintű hozzáértéssel, de példamutatással is bizonyították rátermettségüket valamint segítőkészségüket. Hegedűs Gergő, Breg Anita, Hegyeli Ildikó, Gyenes Boglárka, Gyenes Kincső, Gyenes Bíborka, Sipos Norbert, Hegedűs Gergő, Erdei Ervin „máltai"-s önkéntesek 32 gyermeket hoztak magukkal a táborba és mutatták be, mit jelent az a hivatás, amire vállalkoztak. A vakációzni vágyó fiatalok többsége Szatmárnémetiből érkezett, sokan voltak „hazaiak" Nagypeleskéről, de a jelenlévők közül Pusztadarócról, Szárazberekről, Lázáriból, Batizról, Debrecenből, sőt Ausztriából is jöttek.
Az első három nap délelőttje - bár vakáció van - némettanulással telt. Márton Edith német szakos pedagógus vállalkozott arra, hogy ha rövid idő állt is rendelkezésére, mégis bevezesse a táborozókat a német nyelv rejtelmeibe, játékosan és egyszerűen oktatta a német alapfogalmakat, sőt énekeket és táncot is betanított. Az elmúlt év sikereiből merítve idén is volt képzőművészeti oktatás, amit Kiss István és felesége Gréta vezetett. Nyakékek, karperecek, fülbevalók készültek saját részre és egymást megörvendeztetve ajándékul. A gyermekek hamar kedvet kaptak arra, hogy némi segítséggel kiformázzák és agyagba öntsék a Szent Miklós ikon karcolatát, valamint a keresztény hit legősibb szimbólumát, amely a görög iktüsz (IXΘYΣ), azaz hal szóban egy rövid hitvallást is tartalmaz: I = Jészúsz, Ch = Krisztus (Khrisztosz), Th = Isten (Theoú), Y = Fia (Hüiosz) és S = Megváltó (Szótér), azaz Jézus Krisztus, Isten Fia, Megváltó. Ezeket az érméket kiégetve, a tábor végén minden résztvevő ajándékba kapta.
Minden nap volt lehetőség lelki feltöltődésre is, és örömmel gyűltek össze a fiatalok a falu úti ikonja elé, ahol Pallai Béla helyi parókus vezetésével imádkozhattak. Mivel a hőmérséklet higanyszála a 35 fokot is többször átugrotta, jól esett délben a templom hűvösében naponta elimádkozni a VI. imaórát. A délután mindig a kupakolás fontos és igen kimerítő foglalatosság légkörében telt. A cél a kupak-rekord előkészítése volt. Az elmúlt évben 50000 db pillepalack-kupakból sikerült elővarázsolni a Peleskei Istenszülő-ikont. Idén többre vállalkoztak a táborozók, ugyanis egy sokkal nagyobb képet kell majd kirakni, ami komoly előkészítést igényel. Színre válogatás, számolás, lyukasztás, tervezés és fűzés szükséges ahhoz, hogy az óriási méretű alkotás megvalósuljon. Ehhez tovább kell gyűjteni és rendszerezni a kupakokat. A máltais gyermekek időközben, hamar elsajátítva a tehnikát, ügyesen megalkották a saját kupaklogójukat is. A Szatmár megyei Környezetvédelmi Ügynökség munkatársai folyamatosan gyűjtötték és gyűjtik továbbra is a kupakokat, valamint aktívan részt vesznek ebben az akcióban és nagy örömmel támogatják a kezdeményezést, ami óriási segítség egy ilyen projektben.
De máshonnan is gyűlnek a kupakok. Több iskola is célirányosan gyűjti a peleskei táborokra a kupakokat, Szatmáron, Pusztadarócon, Túrterebesen, Budapesten, Nyíregyházán, Máriapócson, Nyíracsádon egyaránt. Számos magánszemély is fontosnak tartja, hogy ne kerüljenek a szemétbe ezek a használatra már alkalmatlannak tűnő, színes dugók, hanem nemes célt szolgálva, ugyanakkor védve a környezetet jó helyre jussanak. Így válik minden egyes támogató társalkotóvá ennek az ötletnek a megvalósításában. A szervezők ezúton szeretnék megköszönni azoknak a személyeknek, akik zsákszámra küldik a begyűjtött kupakokat és továbbra is várják a telefonhívásokat, hogy elhozzák azokat. Ugyancsak „védd a környezeted" mottóval fémjelezve, a tábor résztvevői fákat is ültettek, Halász József, volt nagypeleskei lakos kezdeményezésére, aki 20 fenyőfát adományozott a Nagypeleskei Görögkatolikus Egyháznak. Egy másik új, ugyanakkor elsőre jól bevált program is óriási sikert aratott. Bálint Katalin iskola és klinikai szakpszichológus,
„Önismeret, társismeret és drámajátékok" címmel játékos foglalkozást tartott a résztvevőknek. Ezeken a csoportos foglalkozásokon a gyermekek a tábor mottóját alapul véve, egyéni, páros és csoportos játékok során olyan kérdésekre kerestek választ, mint ki vagyok én, hogyan tudok beilleszekedni egy adott csoportba, tudok-e hitelesen kommunikálni, meg tudok-e hallgatni másokat, mások meghallgatnak-e engem, milyen konfliktus-megoldási módszereket tudok alkalmazni, gyakorlatba ületetni. Lehetőség nyílt arra is, hogy saját következtetéseiket megfogalmazhassák, amit a hétköznapi életben fel tudnak majd használni. A játékok mellett a szervezők lehetőséget biztosítottak arra is, hogy egyénileg, magán-beszélgetéseken a pszichologus szívesen fogadhasson bárkit, ha külön jelentkezett s ott lehetősége nyílt arra, hogy személyesen megnyíljon és belső szorongásaiból feloldódjon. A gyermekek nem győzték egymásnak adni a kilincset ,csakhogy találkozhassanak és beszélgethessenek a pszichológussal. Az érdeklődők nagy száma miatt a rendelkezésre álló idő kevésnek bizonyult. Pénteken a hagyományőrzésé volt a főszerep.
A falubeliekkel karöltve sikerült megjeleníteni egy igazi falusi lakodalmat. Kicsit viccesen, de a legnagyobb átéléssel adták elő az esküvőt, ahonnan a vőfély és a nyoszolyólányok sem hiányoztak. A konyhások 400 fánkot sütöttek, amit a lakodalmas menet minden résztvevője örömmel fogyasztott. A szombati nap egybeesett a falu fogadott ünnepével. A szájhagyományokat követve, minden év július 25-én, Szent Anna elhunytának ünnepén, processzió indul a temetőbe, a valamikor kolerában elhunytak emlékét felidézve. Az idén, 142 éve először, felolvasták azok nevét, akik annak idején a pusztító kór áldozatai lettek. A gyermekek a falu utcáin vonuló menetben büszkén vitték vállukon a Nagypeleskei Istenszülö-ikon másolatát.
Vasárnap a templomban a táborozók együtt vettek részt a falu lakosaival a Szent Liturgián. A tábor fénypontjaként, a falu művelődési házában zárult az egy hetes összejövetel. Itt az öt csapat, a Csipet-csapat, a Bahhrátok, a Pindúr-Pandúrok, a Talentumok és az Okostojások vetélkedője következett, ahol elő kellett adni a megadott szavakból készített szerelmes leveleket és válaszokat, a bibliai történetet, a németórán tanult szerepet valamint kiderült, hogy sikerült-e a 100 pontos kvíz kérdéseire helyesen válaszolni. A Peleskei Ifjúsági Tábor PIT3 támogatója a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. volt, ugyanakkor számos szponzor tette lehetővé, hogy ez az összejövetel megvalósuljon és résztvevői igen jó tapasztalatokkal gazdagodva térjenek haza.