Hány farkas és medve élhet Szatmár megye erdeiben?

A 2012-es és a 2013-as adatokat összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy csökkent a Szatmár megye erdeiben élő nagyragadozók (barna medve, farkas, hiúz, vadmacska) száma. Hogy egy veszélyes tendenciáról vagy csak egy természetes egyedszámváltozásról van-e szó, választ kaphatunk a következő években. Ennek azonban fontos feltétele az egyedszám folyamatos vizsgálata: szerdától ez veszi kezdetét.

A Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség ernyőtevékenysége alatt az Erdészeti Hivatal, a Sporthorgászok és Vadászok Megyei Egyesülete, valamint a helyi erdészeti hivatalok és vadásztársaságok tagjai április 3-22. között végzik el a szokásos évi nagyvad-számlálást. A tevékenységben részt vehetnek kutatók, egyetemek képviselői, tudományos munkát végzők is.

Mivel ezek a nagyragadozók a tápláléklánc csúcsát képezik, kulcsszerepük van az ökoszisztéma működésében és a biológiai egyensúly fenntartásában. A Kárpátok romániai bércei között él az európai barnamedve populáció 35%-a, a farkasok 30%-a, valamint a hiúzok 25%-a. Mindez azt bizonyítja, hogy a Kárpátok bércei kiemelkedően magas biológiai értéket képviselnek.

Ami a Szatmár megyei populációt illeti, a tavaly hat medvét, 30 farkast, 212 vadmacskát regisztráltak, míg hiúzt egyet sem. Ezek a számok egyaránt visszaesést mutatnak a 2012 tavaszán regisztrált számokhoz képest, amikor is 7 medvét, 39 farkast és 239 vadmacskát számláltak össze a szakemberek.

Ezek a ragadozók az erdővel borított hegy-, illetve dombvidékeken élnek és szigorúan védettek. Ezt bizonyítja, hogy az idei vadászidényben (ami március 31-ig tartott) mindössze egy farkas és egy vadmacska kilövésére kaptak engedélyt a vadászok. Mindez ráadásul nem is történt meg.

Az egyedszám felmérése az állomány számának megállapítása és az egyedszám megőrzése mellett a kilőhető egyedek számának megállapítását is szolgálja.