Hálaadás, emlékezés és összetartozás Szárazberken
A hármas határ felé közeledve zöld-fehérben pompázó istenhajlékon messziről látszik, Szárazberken istenszerető emberek élnek. Hármas ünnepet ülve kívülről-belülről felújított templomért adtak hálát, huszonöt éves évfordulót ünnepelt a helyi nőszövetség és összetartva emlékeztek arra a gyászos napra, ami egykoron elválasztotta őket a határon túli testvérektől.
Vasárnap délután 14 órától a szárazberki református műemléktemplomban Csűry István a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke szokásához híven együtt örvendett az örülőkkel és együtt emlékezett az emlékezőkkel hirdetve Isten szavát Bibliaolvasó Kalauz napi Igéje alapján: „És könyörge Izsák az Úrnak az õ feleségéért, mivelhogy magtalan vala, és az Úr meghallgatá őt: és teherbe esék Rebeka, az õ felesége. Tusakodnak vala pedig a fiak az õ méhében. Akkor monda: Ha így van, miért vagyok én így? Elméne azért, hogy megkérdezze az Urat. És monda az Úr őnéki: Két nemzetség van a te méhedben, és két nép válik ki a te belsődből, egyik nép a másik népnél erősebb lesz, és a nagyobbik szolgál a kisebbiknek." (1Móz 25,21-23) Rebeka és Izsák aggódnak, de Isten elé járulnak imádságban. Püspök úr felszólította a gyülekezetet, hogy ők se tegyenek másképp: forduljanak Isten felé, mert ennek meglesz az áldásos következménye! Sőt kettős áldás tapasztalhatunk, mint ahogy Izsákék is. A testvérek közötti dulakodástól is óvva intett igehirdetésében az egyházkerület főpásztora, mert az fáj az anyának, fáj az Anyaszentegyháznak.
A szárazberki gyülekezet vegyes kara fogta közre bizonyságtételeivel az igehirdetőt Ilonczai Zsombor lelkipásztor vezénylésével, aki részletesen vázolta azt, hogy miért is adtak hálát Istennek ezen az alkalmon. A templom külső és belső javítása, a templomtorony lefestése, a villanyhálózat kicserélése mellett a nőszövetség áldozatkész munkájának köszönhetően a templomterítőket is sikerült lecserélni. Ez a tevékeny nőszövetség negyedévszázados lett, a megtett útért is hálát adtak. Zajta, Méhtelek, Rozsály és Garbolc református gyülekezete is képviseltette magát az ünnepélyen, kilencvenöt évvel a trianoni országcsonkítás után összetartozásra is buzdították egymást. Hamarosan, június 27-én pedig Zajtán hazatérés napját fognak ünnepelni, határnyitással egybekötve.
Kovács Sándor esperes a 25. zsoltár szavaival kérte Istent: „Vezess engem a te igazságodban és taníts engem, mert te vagy az én szabadító Istenem, mindennap várlak téged." Bogya Kis Mária a Királyhágómelléki Református Egyházkerült nőszövetségének elnöke, mint a gyülekezet egykori papnéja és a nőszövetség alapítója érkezett haza. Megemlékezett arról, hogy a gyülekezet Szatmár megyében az első között indította újra útjára nőszövetséget. Nagy Erika egyházmegyei nőszövetségi elnökként köszöntött elmondva, hogy a nőszövetségek munkája az egyházban szolgáló nők együttműködéséről szól, akik vallják: „itt vagyok, szolgálatodra, rendelkezésedre állok Istenem!"
Ilonczai Aliz és Báthori Juliánna feltűzték a szalagokat a nőszövetségi zászlóra, majd az egyházkerületi nőszövetségi elnöknő átadta az asszonyoknak az emlékokleveleket. Király Lajos szárazberki származású egyházmegyei főjegyző és Kálmán Dávid méhteleki és garbolci lelkipásztor igei gondolatai következtek. Ilonczai Zsófia, Csürök Király Emese és Papp Vivien szavalata és a vallásórások énekműsora színesített, majd templomból kivonulva az I. és II Világháborús emlékmű előtt Kosztya Zoltán zajtai polgármester köszöntött. Borbély Géza Rozsály és Zajta református lelkésze szavalta el Papp-Váryné Sziklay Szeréna versét a Magyar Hiszekegy-et. Kovács Sándor áldástolmácsolása után szeretetvendégséggel zárult az szárazberkiek ünnepsége, akik a Középkori templomok útja projektbe lépve újabb kihívások és munkálatok előtt állnak.
