A.műveletek célja az ügyészek szerint egyértelműen az volt, hogy a főként albánok lakta tartomány etnikai összetételét megváltoztassák. Becslések szerint csak március vége és június között legalább 700 ezer albánt üldöztek el Koszovóból - szögezte le Iaian Bonomy bíró az ítélet hágai felolvasásakor.
A vádpontok között polgári személyek meggyilkolása, nemi erőszak, erőszakos kitelepítés, települések módszeres lövetése is szerepelt. Rámutattak a bírák, hogy az 1998-as egyezmény megszegésével, továbbá a koszovói szerbek fel- és az albánok lefegyverzésével a jugoszláv központi szervek már előkészítették a műveleteket.
Ez volt az első érdemi ítélet a Koszovóban a múlt évtized második felében elkövetett bűnök ügyében. A törvényszéki ügyészek szerint ezekért a fő felelősség Slobodan Milosevic egykori jugoszláv államfőt terhelte - ő azonban három évvel ezelőtt elhunyt hágai börtönében, még mielőtt igazságot szolgáltathattak volna ellene.
Milutinovic, aki 1998 és 2002 között vezette Szerbiát, azonnal elhagyhatja hágai börtönét. A bírák szerint nem bizonyított, hogy jelentős mértékben hozzájárult volna a koszovói művelethez, illetve tényleges ellenőrzése lett volna a katonai és rendőri akciók fölött. Mindezek irányítása Milosevic kezében összpontosult - derül ki az ítéletből.
A jelenleg 66 éves szerb elnök maga is azzal védekezett, hogy csak szűk hatáskörrel rendelkezett.
Az elítéltek büntetéséből levonják a hágai őrizetben eddig eltöltött időt. Mindannyian önként álltak a hágai bírák elé.
Ez volt a törvényszék eddigi egyik legbonyolultabb eljárása. 2006 nyarától tavaly augusztusig tartott a per, ezalatt 235 tanút hallgattak meg, és négyezernél több bizonyítékot vizsgáltak meg.
Az említetteken kívül a törvényszék még két korábbi szerb felelőst helyezett vád alá a koszovói bűnökért. Vlajko Stojiljkovic rendőrfőnök azonban hét évvel ezelőtt öngyilkosságot követett el, míg Vlastimir Dordevic volt belügyminiszter-helyettes ellen nemrégiben kezdődött meg egy külön eljárás Hágában.
