Békéssy Erzsébet, a Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója a napokban igyekezett valamennyi polgármesterrel felvenni a kapcsolatot. Eddig csak Batiz, Tasnádszántó és Avasújfalu mondott nemet az akcióra. Szatmárnémetiben részt vesznek a Stea Egyesület utcagyerekei is, megyeszerte pedig kesztyűt és zsákot ragad az a 42 iskola is, amely részt vette a szerdán véget ért „Életet a környezetnek, életet az embernek" versenyen.
A szakemberek elmondták, leghatékonyabb, ha a parlagfüvet gyökerestől tépik ki - ezt most a felázott talaj lehetővé teszi. Amennyiben valaki kaszálással próbálja meg kiirtani, akkor fontos, hogy 10 centinél alacsonyabban vágja el a szárát - és hogy rendszeresen kaszáljon.
A parlagfű, amely akár 1,5-2 méter magasra is megnő, nem őshonos faj Európában. Az első világháborút megelőzően, gabonaszállítmányokban került át Észak-Amerikából. Európában először Franciaországban és Németországban észlelték. Szatmár megyében Karácsony Károly botanikus figyelt fel rá elsőként Piskolt környékén 1974-ben.
A síkságokat, a napfényt és a szabad területeket kedveli. Leginkább a károlyi, a tasnádi és a Szamos síkságon lelhető fel. Kedveli az elhagyatott, lepusztult területeket, ezért gyakori az utak mentén. Nagy mennyiségű pollenjét a szél viszi tovább és jelentős allergikus reakciókat vált ki.
A kigyomlált parlagfüvet zsákokba szedik, majd a szamosdobi ökologikus szeméttelepre szállítják, ahol komposztálják. Június 10-én, hétfőn minden egyes önkormányzat beszámol a Környezetvédelmi Ügynökségnek arról, hányan, mennyi parlagfüvet téptek ki és gyűjtöttek össze.