Gyorséttermek kontra otthoni koszt
„Az vagy, amit megeszel", e régi bölcsesség rámutat az általunk elfogyasztott ételek és egészségi állapotunk szoros kapcsolatára.
Az ételek kihatással vannak egészségünkre és általános életminőségünkre. Nem véletlen, hogy egyes kultúrákban az étkezés jóval többet jelent, mint a napi szükséges táplálékbevitel. A nyugati világ ráhatásának tudható be, hogy a tudatos, hagyományos táplálkozást háttérbe szorította a gyorsétteremláncok „Fast Food" kínálata. Talán nem is emlékszünk arra a napra, amikor az első gyorsétterem szatmárnémetiben megnyitotta kapuit. Anno szinte mindenki Hot-dog és hamburgerlázban égett. A felgyorsult élettempóval párhuzamosan gombamód elszaporodtak szinte ugyanazokat az ételeket kínáló gyorsbüfék. Sok esetben családi program volt egy-egy Hot-dog elfogyasztása. Akkoriban nem gondoltunk arra, hogy ezek a gyors ételek milyen alapanyagokat tartalmaznak, és milyen hatással vannak egészségünkre.
A hagyományos konyhai koszt fokozatosan háttérbe szorult, helyét átvette a gyorsbüfé ételkínálata. Ezzel az őrülettel párhuzamosan újabb hóbort indult útjára, ami arra próbálta felhívni a fogyasztók figyelmét, hogy a gyorsétteremek ételei egészségtelenek, ebből adódóan kitört a wellnessőrület. Wellness életmód, wellness ételek. A válaszreakció ismét a gyorsétteremek részéről érkezett, amikor is kínálataikba az egészségesnek mondott salátafinomságokat is feltüntettek, mondván, hogy az egészségüket óvó emberek igényeire is gondoltak. A közfelfogásban továbbra is az az elképzelés él, mely szerint a gyorsétteremi ételek nem egészségesek és nem egyeztethetők össze az egészséges táplálkozással. A gyorsétteremek képviselői ugyanakkor azt hangsúlyozzák, hogy ők igyekeznek lépést tartani a változó táplálkozási szokásokkal és arra törekednek, hogy a folyamatosan változó fogyasztói igényeknek megfeleljenek.
Statisztikai adatok szerint, a gazdasági válság ellenére sokan akár naponta két alkalommal is gyorsétteremben étkeznek. Sok esetben a vacsorát is valamelyik gyorsbüféből rendelik meg. A legtöbben nem gondolnak arra, hogy az ilyen ételek fogyasztása a szervezetre egészségkárosító hatással van. A gyorsbüfék hagyományos Hamburger és Hot-dog kínálata megszámlálhatatlan variációval bővült: Gyrosz, Shaorma, Big Mac stb. Ezeket az ételeket a nagy kalóriamennyiség miatt sokan lelkiismeret furdalással fogyasztják. A gyors harapnivalók között már szerepelnek olyan saláták is, melyeket a fogyókúrázóknak is ajánlanak. A dietetikusok véleménye ebben a vonatkozásban meglehetősen szkeptikus. Tény az, hogy a gyorsétteremek jól kidolgozott cégpolitikára alapoznak, aminek áldozatául kizárólag a fogyasztók esnek. Otthonából kiindulva, munkahelyre- vagy iskolába menet mindenkinek útjába esik legalább egy gyorsétterem.
A kényelem, a felgyorsul, rohanó életforma szinte megkívánja, hogy az ebédszünetben is gyorsan bekapjunk valami harapnivalót. Kényelemből, lustaságból, nemtörődömségből valóban egyszerűbb néhány perc alatt megvenni, gyorsan elfogyasztani egy Shaormát vagy Big Mac menüt, mint otthon elkészíteni és magunkkal vinni. A vacsorakészítés (családi állapot függvényében) szintén háttérbe szorult. Kinek van manapság ideje órákat a konyhában tölteni? Ennél jóval praktikusabb egy óriás pizzát rendelni. Nem kell megvásárolni a vacsorához szükséges alapanyagokat, nem kell órákig várni amíg az étel elkészül, ráadásul még a nyakunkon maradt mosatlan halommal sem kell megbirkózni. Sajnos a kényelemért az egészségünkkel fizetünk. Számos érv szól a gyorsétteremek ételei mellett és ellen.
Vegyük példának egy Big Mac menüt, ami mekiből, egy adag sült krumpliból és egy üdítőitalból áll. Ez hozzávetőleg 1170 kalóriát tartalmaz, ami megközelíti egy átlagember napi kalóriaszükségletét, ami 1800 és 2500 kalória környékén mozog. Ez azt jelenti, hogy a gyors ételek valóban gyors kalóriabevitelt biztosítanak, de kiegyensúlyozott étkezést nem. További negatívumok: magas koleszterinszint, magas zsírtartalmon valamint az élelmiszeranyag-adalékok. Az élelmiszeriparban gyakori az E452 vagyis a polifoszfát alkalmazása, melynek megengedett napi beviteli mennyisége nem haladhatja meg a 65-70 mg-ot kilogrammonként. Ellenkező esetben megzavarja a szervezet anyagcsere-folyamatait.
Szervezetünk a gyorsétteremi- és gyorsan elfogyasztott ételeket nem hasznosítja kellőképpen. A hagyományos otthoni koszttal ellentétben a gyorsbüfék ételei kevesebb vitamint, rostot és ásványi anyagot tartalmaznak. Végül de nem utolsó sorban egy idő után unalmassá válnak, mivel mindig ugyanazt azt a megszokott ízt és alapanyag-összetétel nyújtják. A hagyományos, otthon készített menü változatos és jóval egészségesebb. Mindezen tényezőket figyelembe véve, modern világunk átalakult étkezési szokásaihoz alkalmazkodva, néhány érv mégis a gyorsétteremi menü mellett szól: az időhiány miatt sokszor valóban ez tűnik a legjobb éhségcsillapító megoldásnak, szükség esetén akár házhoz is szállítják. Aki szereti a megszokott ízeket és az ízvilág területén nem szívesen kísérletezik, az a gyorsétteremi menü jól megszokott ízvilágra számíthat. Ráadásul a főzésre szánt időt, más hasznos tevékenységekre is fordíthatja. Mindenkinek jogában áll úgy táplálkozni, ahogyan az neki a leginkább megfelelő.
De ne csodálkozzunk azon, ha a fiatal generáció túlsúlyosabbá válik, az életkor előrehaladtával bőrünk zsírosabb lesz és számos betegség alakul ki, melyeket a tudatos táplálkozás révén megelőzhetnénk. A tudatos táplálkozás nem igényel különösebb megterhelést, mindössze azt jelenti, hogy szervezetünknek megadjuk mindazokat a tápanyagokat, amelyek valóban egészségünk szolgálatában állnak.
