Günthner felszólalt az ENSZ kongresszuson
Június 6-án kezdődött, s 10-én délelőtt lezárult az ENSZ magas szintű egészségügyi konferenciája New York-ban, amelyen Günthner Tibor, Szatmár megyei RMDSZ-es szenátor képviselte a Román Parlamentet. A konferencia főtémája az AIDS-megelőzés főbb egészségpolitikai irányvonalainak a kidolgozása, meghatározása.
A világ szinte valamennyi országa, de legfőképpen az ázsiai, dél-amerikai, afrikai államok képviseltették magukat az eseményen. A négy napon keresztül, időnként éjszakába nyúló üléseken szinte valamennyi ország bemutatta egészségügyi politikáját, az AIDS-elleni küzdelmi stratégiáját - tájékoztatott az RMDSZ-es szenátor.
Harminc év telt el azóta, hogy az első AIDS-fertőzést bejelentették, s azóta világjárvánnyá nőtte ki magát a betegség. Az eltelt időszakban több mint 30 millió ember halt meg ebben, jelenleg több mint 33 millió HIV-fertőzött van, s 16 millió gyermek él olyan szülők nélkül, akik AIDS-ben haltak meg.
Günthner Tibor szenátor a konferencia második napján szólalt fel, s mutatta be Románia egészségügyi helyzetét az AIDS-fertőzöttség tükrében. Az országban 10 ezerre tehető a nyilvántartott AIDS-betegek száma. Az érintettek nyolcvan százaléka még a ’89-es rendszerváltás előtt kapta el a fertőzést, s az akkori gyermekek már azóta felnőttek, iskolába jártak, munkahelyük van, vagyis beilleszkedtek a társadalomba. A rendszerváltás után mindössze 1400-an fertőződtek HIV-vírussal, s többségük kábítószerezés vagy szexuális úton kapta el a betegséget.
Miközben Kelet-Európában, kiemelten Ukrajnában jelentősen nőtt az AIDS-fertőzöttek száma, addig Romániában nem jellemző a növekedés. Országunkban a fertőzöttek számának valamelyest érezhető gyarapodásában az is közrejátszat, hogy 2010-től az ENSZ beszüntette az AIDS-elleni küzdelemre szánt alapokból a segélyszállítmányok juttatását Romániának.
A szenátor beszédében azt is kiemelte, hogy Romániában a törvénykezés ezen a téren megüti az elfogadott normakereteket, hiszen 2002-től érvényes az a törvény, amely a fertőzéssel kapcsolatos, a megelőzésről, az emberi jogokról, a betegek diszkriminációjáról szól, garantálja a konfidencialitást, s büntethetővé teszi a HIV-vírussal történő szándékos fertőzést is.
Günthner szenátor elmondta, hogy a konferencia végén elfogadtak egy zárónyilatkozatot, amely egyben az ENSZ AIDS-elleni harcának 2011-2015-re érvényes stratégiai vonala is, s amelynek mottója: zéró új fertőzöttség, zéró diszkrimináció, zéró AIDS-halál. A zéró új fertőzöttséggel a megelőzés fontosságát hangsúlyozták, s az új fertőzések számának a teljes visszaszorítását, ami a gazdaságilag fejlettebb országokban egy megvalósítható cél lehet, azonban komoly gond a fejletlen afrikai és ázsiai részeken, ahol nincsenek tiszteletben tartva az alapvető emberi jogok sem. Például a nők nem rendelkezhetnek szabadon saját nemi életükkel, kiszolgáltatottak, legtöbbet ők szenvednek, s ezért ennek a társadalmi rétegnek külön figyelmet szentelnek. Ehhez szorosan kapcsolódik a mottó második része, azaz a zéró diszkrimináció. Hiszen a HIV-vírussal fertőzötteket kiközösítik, kitaszítják a társadalomból. A zéró AIDS-halállal arra utalnak, hogy ezt szeretnék elérni a gyógyítással és kutatással.
