Graz, Stájerország fővárosa
Ez az a város, amelyen mindig csak keresztülrohanunk. "Jaj de jó, már Grazban vagyunk" - kiáltunk fel és robogunk tovább. Pedig érdemes megállni, sőt, maradni. Mert Stájerország fővárosa csodás hangulatú, reneszánsz időket idéző város.
Graznak sok arca van. Az első a történelmi, mely vagy 900 éve kezdődött és arról mesél, hogy Belső-Ausztria (akkor még így hívták a mai Stájerországot) fővárosa a középkorban a Habsburgok székhelye volt. E kor öröksége Közép-Európa legépebben megmaradt történelmi óvárosa. Azután a romantikus arc: szerényen megbújó, díszes belső és hátsó udvarok, reneszánsz lépcsők és árkádok, mediterrán hangulat. Graz az ellentétek városa is: klasszikus zene és jazz, irodalmi hagyományok és modern művészet, kulturális fesztiválok és karneváli hangulat jellemzi. A reneszánsz paloták közé a sok vitát kiváltott kék üvegcsodát, az új Művészetek házát építették.
Graz nevét a szlovén Gradec (= váracska) szóból eredeztetik, amely a már 800 körül itt épült folyóparti várra utal. A mindössze 473 méter magasan lévő várhegy ma is rányomja bélyegét az egész településre. Lábánál - és egykor védelmében - terül el a tulajdonképpeni belváros, ahol a legszebb és legrégibb épületek állnak. A középkor folyamán a hegy lábánál a gótikától a reneszánszon át barokk, majd klasszicista stílusú házak épültek, de a városban szecessziós és ultramodern házakat is találni. Az erődítményből mára nem sok maradt, néhány része, mint például a kazamaták, ma szabadtéri színpadul szolgálnak. A várhegyre nem a romok miatt érdemes felmenni, hanem azért, mert páratlan látvány tárul a szemünk elé. Térképként rajzolódik ki az utcák szerkezete és innen látszik a legjobban, hogy mennyire egységes képet mutatnak a vörös cseréptetős, egyforma magas házak.Az egyetlen látnivaló a várhegyen a város jelképe, a fagalériás óratorony, amely a középkor folyamán tűzjelző toronyként szolgált. Az 1560-ban épült torony teljes pompájával uralja a városképet. Ma is az eredeti, 1712-es óraművel működik. Harangjai 1382-ből származnak, ez Ausztria legrégibb harangja. Ma a szerelmesek legnépszerűbb találkozóhelye.
Nem véletlen, hogy az óvárost az Unesco felvette a világörökség-listára. A graziak büszkék is történelmi örökségükre. Óvják, tisztelik, féltik és szeretik, két-három évente újrafestik, hogy mindig a legjobb arcát mutathassa a látogatónak. Pedig graffitik még véletlenül sem csúfíthatják el a falakat: a falfirkálás egyetlen grazi fiatalnak sem jutna eszébe. A várhegyről megcsodált óvárost csak gyalogosan járva lehet igazán felfedezni. A turista a legjobban teszi, ha csak úgy sétál a belvárosban és hagyja, hogy elcsábítsa egy-egy díszes oromzat, egy reneszánsz udvar csöndje vagy színesre festett épületek kavalkádja. Mert ezek adják Graz igazi arcát és hangulatát.A városnéző séták kiindulópontja általában mindenütt a főtér, itt sem kell eltérni e régi jó szokástól. Mert ide, az 1164-ben kialakított térre - mint a kályhához - mindig visszatalálunk. Innen az óratorony is jól látszik, itt van a városháza és innen indul a főutca, a Herrengasse is. Itt pihen meg a legtöbb hölgy is a fárasztó shoppingolás után és itt futnak össze a villamosvonalak.
Már a harmadik városháza áll ugyanazon a helyen, az előtte elterülő kis tér a legforgalmasabbak egyike. A tér egyik sarkát Lueggnek hívják. A német nyelvben is furcsán hangzó elnevezés a középkori lugen (= bámulni) szóból ered, mely a sarkon álló díszes barokk házra utalt. A cirádás stukkók között a figyelmes szemlélő maszkokat és emberi arcokat is felfedezhet. A város igazi, nyüzsgő élete itt kezdődik, és alig akad aki tudná, hogy ez már a 13. század óta így van. Graz bevásárlóutcája, a Herrengasse tehát sokkal régebbi, mint gondolnánk. Pompás reneszánsz és barokk házak, paloták, harangjáték, díszes oromzatok csábítanak fényképezésre. Az árkádos belső udvarok nyugalmat árasztanak, de megállásra késztetnek az évszázados címerek, az épületek legmeglepőbb helyein fel-felbukkanó szobrok, mint például annak a török harcosnak a figurája a Sporgasse egyik palotájának ablakában, aki a törökdúlás idején fészkelte be magát a házba. A helyiek olyannyira jól tartották, hogy jócskán meghízott, így amikor társai ágyúzni kezdték a várost, mindenki menekülőre fogta, ő viszont beszorult az ablakba, ott is érte végzete.
Tippek, információk:
Graz Ausztria második legnagyobb városa (300 ezer lakos). Steiermark (Stájerország) tartományi székhelye a Mura két partján terül el.Érdemes az autót letenni, és villamossal bemenni a belvárosba, amit úgyis csak gyalogosan lehet felfedezni.Megközelítés: autó, vonatÁrszínvonal: drága
