A szövetségi elnök hangsúlyozta, a dokumentum azért jelentős, mert nem egy politikai alakulat, hanem az egész erdélyi magyar közösség fogadta el az Erdélyi Fórumon jelenlévő majdnem ezer település mintegy négyezer képviselője révén. A dokumentum tartalmazza a romániai magyarság legfontosabb, az önrendelkezéshez kapcsolódó célkitűzéseit: a területi autonómiát, a korlátozás nélküli anyanyelvű oktatást, az önálló állami magyar egyetem visszaállítását és a kisebbségi nyelvek helyi vagy regionális szintű hivatalos nyelvként való elismertetését. Markó Béla ugyanakkor felhívta a figyelmet, a Kiáltvány nemcsak a nemzeti identitásra vonatkozó, hanem a társadalmi reform szükségességét szorgalmazó pontokat is tartalmaz, mint például az a célkitűzés, hogy meg kell szüntetni Erdély hátrányos helyzetét.
Kifejtette, az RMDSZ kampánykörútja jó alkalom volt arra is, hogy felleltározzák a magyarlakta települések gondjait. A tapsztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy bár a Szövetség jelentős eredményeket ért el az infrastrukturális beruházások terén, Erdély lemaradása továbbra is égető problémát jelent: “Mindenütt azt kérték tőlünk, hogy folytassuk Erdély fejlesztését, minden ott élő közösség javára.” Hozzátette, a Kiáltványt az Európai Unió tagországainak nagykövetségeihez is eljutatták.
-A kampány továbbra sem a programok, az ajánlatok versenyéről szól – vélekedett a szövetségi elnök, aki arra figyelmeztetett: továbbra is igen hiányos a választópolgárok tájékoztatása, így azok nem tudják, milyen lehetőségek nyílnak az uniós tagság megszerzése nyomán. “A választók nem értik, mi forog kockán, nem tudják mennyire fontos a szavazatuk”- mondta. Ugyanakkor leszögezte: rendkívül szerencsétlen döntés volt “rászervezni” a népszavazást az európai parlamenti választásokra, ez ugyanis mindkét kérdés jelentőségét csökkenti, és félrevezeti a választópolgárokat. Véleménye szerint az államfő, ha tudni akarta a polgárok álláspontját, más időpontban is megszervezhette volna a referendumot. Markó Béla kifejtette, az RMDSZ számára “elfogadható” a Kormány törvénytervezete, ezáltal ugyanis alig csorbul a magyar képviselet, míg a kétfordulós egyéni választókerületes szavazás bevezetése azt jelentené, hogy a magyar közösség csak egy “szóvivőt” küldhetne a parlamentbe.