Folyik a felkészülés a népszavazásra
Komoly politikai harc eredményeképpen sikerült megoldani, hogy az októberben esedékes romániai népszámlálás során biztosítsák a többnyelvűséget - mondta a Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője a marosfői EU-táborban.
A kolozsvári Szabadság pénteki száma szerint a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet által szervezett táborban az államtitkár a közelgő népszámlálással kapcsolatban elmondta: lesznek magyar nemzetiségű kérdezőbiztosok, magyar nyelven nyomtatott mintaűrlapok.
Egy ideig a hatóságok semmilyen hajlandóságot nem mutattak a többnyelvűség biztosítására - fogalmazott Markó Attila. A Szabadságnak kifejtette: szerinte a román államnak nem érdeke, hogy a valós többnyelvűség megvalósuljon. "Még decemberben írtam egy levelet az országos népszámlálási bizottság elnökének, amelyben részleteztem, hogy mit szeretnénk megvalósítani. Erre egyébként máig sem kaptam választ, a napi vitákból viszont kiderült, hogy semmit sem akarnak elfogadtatni" - mondta Markó Attila.
Beszámolt arról is, hogy ezután a belügyminiszterhez intézett levelet. Erre reagáltak, és sikerült az államilag finanszírozott magyar nyelvű tájékoztató kampányt, illetve az anyanyelvi mintaűrlap nyomtatását elérni - mondta. Arról is beszámolt, hogy a kérdezőbiztosok alkalmazásakor feltétellé vált az anyanyelv ismerete azokon a vidékeken, ahol a lakosok interkulturális környezetben élnek.
Székely István, az RMDSZ főtitkárhelyettese utalt arra, hogy az ő vezetésével az RMDSZ-en belül már tavaly megalakult az a munkacsoport, amely a népszámlálás kérdésével foglalkozik. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közigazgatásban a nyelvhasználat joga az etnikai arányhoz fűződik, ezért problémás területek lesznek azok a települések, ahol az 1992-es népszámlálás idején 18-23 százalékban állapították meg a magyarság arányát. "Megtörténhet az is, hogy ahol 1992-ben 20 százalék alatt voltunk, ott emelkedjen ez a szám" - jegyezte meg.
A bukaresti Új Magyar Szó szerint Székely István elmondta: az erdélyi magyar nők gyermekvállalási hajlandósága az utóbbi két évben az országos átlagnál magasabb volt, tehát meghaladja a román nemzetiségű nőkét is, ezért van remény arra, hogy az ősszel esedékes népszámláláskor az asszimilációs veszteség ellenére nem csökken a magyar lakosság aránya. Elmondta, hogy 8,5 százalékos asszimilációs rátával számolnak, ami azt jelenti, hogy száz olyan családból származó gyereket, ahol legalább az egyik szülő magyar, átlagosan 8,5-et románként fognak regisztrálni a népszámláláskor.
