A hólyagrák Egyiptomban a leggyakoribb daganattípus, mivel kialakulását egy helyi parazita (bilharzia) is elősegíti. A megbetegedés a férfiaknál kétszer gyakoribb, mint a nőknél, a kiváltó okok között a dohányzás mellett a mesterséges vegyi anyagok szerepe is jelentős, kifejlődéséhez 20-25 év szükséges. A Nagy–Britanniában az ötödik leggyakoribb daganatos megbetegedés gyakorisága a kilencvenes évek óta egyharmaddal csökkent a dohányzás visszaszorulása és a legveszélyesebb vegyi anyagok évtizedekkel korábbi betiltása miatt.
Világviszonylatban a negyedik leggyakoribb daganatos megbetegedés a bélrák, melynek kiváltásáért elsősorban a fejlett világ vörös húsokban gazdag, de zöldségekben és gyümölcsökben szegény étrendje tehető felelőssé. A kockázatokat a mozgásszegény életmód is növeli.
A legtöbb elhalálozás világviszonylatban az elsősorban dohányzás miatt kialakuló tüdőrákhoz köthető. Megjelenése a fejlett országokban a dohányzás visszaszorulásával párhuzamosan csökken. Kutatói becslések szerint a XXI. században 1 milliárd ember veszti majd életét tüdőrák kialakulása miatt.
A non-Hodgkin limfóma egy egyre gyakoribb, a nyirokrendszer fehérvérsejtjeit érintő megbetegedés. A legyengült immunrendszer nagyobb kockázatot jelent. A megbetegedések egy részéért a növényvédő szerek emberi szervezetbe kerülése lehet felelős.
A prosztatarák elsősorban a nyugati fejlett országok 70 év feletti férfijainak betegsége, melynek kiváltó okai még bizonytalanok, a genetikai tényezők szerepe már bizonyított. A Japánban és Kínában igen gyakori gyomorrák kialakulásában fontos szerepe van a sós, tartósított ételek fogyasztásának.
(The Independent)
