A következő tünetek olyan betegséget is rejthetnek, melyre soha nem is gondolnál!Mielőtt konkrétan tanulmányozni kezdenénk a fenti tünetekre illő betegséget (mely nem más, mint az oly nehezen felismerhető étel-intolerancia), nagyon fontos, hogy az orvosi szaknyelvben elterjedt fogalmi zavart tisztázzuk.
Étel-intolerancia: minden olyan, élelmiszer kiváltotta reakció, melyben az immunrendszernek nincs központi szerepe.
Késleltetett/látens ételallergia: gyakorlatilag ugyanúgy az étel-intoleranciát foglalja magában, de néhány orvos előszeretettel sorolja az allergia csoportba. A késleltetett vagy látens jelző mindössze a hagyományos ételallergiától való megkülönböztetésre szolgál.
Idiopátiás étel-intolerancia: a betegségnek nincs egyértelmű folyamata, nem tudni mikor kezdődött és mitől. A tünetek akár több éves kihagyással követik egymást.
Anyagcserezavarok: az étel-intolerancia egyik jól elkülöníthető típusát alkotják. Kiváltó oka teljesen ismert: a szervezet anyagcseréjében kulcsszerepet játszó egyik enzim hiányzik, vagy nem megfelelően működik. A leggyakoribb anyagcserezavar a laktázhiány, mely laktáz-intoleranciához vezet.
Tünetei
Az idiopátiás étel-intolerancia tünetei a problémás étel elfogyasztása után lassan alakulnak ki, nehezen figyelhető meg az összefüggés az élelmiszer és a probléma között. Étel-intolerancia esetén ne gondoljunk különleges, egzotikus ételekre, vagy fűszernövényekre. Teljesen hagyományos táplálékokról van szó, sőt annyira hagyományosokról, hogy gyakorlatilag folyamatosan fogyasztjuk őket. Ilyenek lehetnek például a búzaliszt vagy a tej, ezért is nehéz rájönnünk, hogy tüneteinket ezek okozzák. És persze az is bonyolítja a dolgot, hogy csupa olyan tünete van, melyeket akár egy teljesen más betegség is előidézhetett volna.
Leggyakrabban jelentkező tünetei:
- hasmenés, haspuffadás, erős bélgázképződés- fejfájás, migrén
- gyerekeknél hasfájás-
ízületi fájdalmak
- izomfájás- állandó orrfájás, orrdugulás
- középfülgyulladás (nem gennyes)
- fáradság, általános rossz közérzet. A csecsemőknél tapasztalható hasfájás is utalhat étel -intoleranciára, hiszen az anyatejen keresztül a baba is fogyaszthat az adott ételből.
Ritkább tünetek:
- kiújuló szájfekély (afta)
- gyomor- vagy nyombélfekély- krónikus csalánkiütés
- szövetduzzanás.
Egyeseknél az alábbi betegségek társulhatnak az étel-intoleranciához:- Crohn-betegség- Ízületi panaszok- Reumás ízületi gyulladás
A kezdet
Valójában senki sem tudja, hogy kezdődik. Kialakulásának okai nagyon összetettek és csak évek alatt súlyosbodnak a tünetek, ezért nehéz visszaemlékezni, hogy mikor kezdődtek.
De olyan eset is előfordulhat, hogy valaki hosszú időn keresztül nagyon sokat fogyasztott egy bizonyos élelmiszerből, és emiatt sokáig hasmenéssel küzdött. A hosszan tartó hasmenés eredményeképp távozhatnak a szervezetből olyan hasznos baktériumok, melyek a bélflóra egészséges működését tartják egyensúlyban – ez okozhat étel-intoleranciát. Ebben az esetben a kezdet és a kiváltó ok teljes pontossággal behatárolható.
Vannak betegnek, akinél a betegséget egy enzim hiánya vagy helytelen működése okozza, tehát anyagcserezavar, de ilyen esetben az intolerancia pszichés tünetekkel vagy idegrendszeri zavarokkal párosul.
Egyeseknél egy harmadik tényező is megbújhat a betegség mögött. Ez pedig nem más, mint az élelmiszer eredetű exorfin. Az exorfinok az élelmiszerekben lévő fehérjék lebontásakor keletkeznek. Szerkezetük nagyban hasonlít az endorfinokéhoz, és ugyanazokhoz a receptorokhoz kapcsolódnak. Ezek a receptorok kötik meg többek között a heroint és a morfiumot is. Ez a hatás adhat magyarázatot arra, hogy bizonyos étel-intoleranciában szenvedő betegek szabályosan függenek egyes ételektől, melyek elfogyasztása hasonló érzetet keltenek, mint a morfium. Ilyen élelmi exorfinok találhatóak például a búza és a tehéntej bomlásakor.
Hogyan lehet felismerni?
Sajnos, mint sok más allergiás megbetegedésnél, az idiopátiás étel-intoleranciánál sincs olyan megbízható, egyszerű vizsgálat, mellyel egyértelműen kimutatható lenne. A betegség igazolásának egyetlen módja, a már oly sokat emlegetett kizárásos diéta. Ebben az esetben gyakorlatilag minden olyan ételt el kell hagynunk, melyeket rendszeresen fogyasztunk, majd ha már állapotunk javult, akkor egyesével szépen elkezdjük őket újra fogyasztani. Amikor ismét rosszul leszünk, tudni fogjuk pontosan melyik étel a felelős.
Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy helytelen eleve abból kiindulnunk, hogy problémáinkat élelmiszerek okozzák. A különböző újságokban hirdetett vér- és hajtesztek pont ezt a hibát követik el. Először mindenképpen hagyományos tüneti kezelésbe kell kezdenünk, hiszen lehet komoly szervi bajokat jeleznek. Csak miután ezeket kizártuk, lehet a diétába belefogni, de azt is komoly orvosi egyeztetés után, betartva minden előírást.
Hogyan lehet kezelni?
Nem elég, hogy kizárásos diétát vagyunk kénytelenek alkalmazni ahhoz, hogy felismerjük betegségünket, de még azután sem fogyaszthatunk mindent, miután rájöttünk egyáltalán mely élelmiszerek okozzák bajainkat. Sajnos az a helyzet, hogy az idiopátiás étel-intolerancia egyetlen gyógymódja, ha nem eszünk az adott ételből. Hogy meddig? Az már viszont egyén függő. A legtöbb betegnek örökre le kell mondani bizonyos élvezetekről, míg másoknak csak egy időre (néhány évre esetleg), majd újra beiktathatják étrendjükbe, de persze akkor is csak mértékkel.
Az étel-intoleranciához a legfontosabb emberi tényező a türelem. Felismerése, meghatározása, kizárása, majd visszaiktatása nem megy egyik napról a másikra. Minden apró részletre oda kell figyelnünk és folyamatosan konzultálnunk kell orvosunkkal. Nem árt, ha pontosan utána járunk, hogy például egy laktóz érzékenység esetében melyek azok az élelmiszerek, összetevők, melyeket egyáltalán nem, vagy csak mértékkel vehetünk magunghoz. femina
