Etnikai alapú reformmal vádolnak

A román ellenzék számos politikusa azzal vádolja Cseke Attila egészségügyi minisztert, hogy "etnikai alapon" döntött a kórházak bezárását, összevonását, illetve átalakítását is magában foglaló reformlépésekről, mégpedig a román lakosság rovására, a magyar népességnek kedvezve.

A román közvéleményben kétségtelenül felkavarta a kedélyeket, hogy az utóbbi napokban a Konstanca megyei Baneasán szívinfarktusban, a Valcea megyei Balcesti-en pedig agyvérzésben halt meg egy beteg, miután mindkét településen felszámolták a helyi kórházat, a mentőszolgálat pedig nem tudta időben ellátni a betegeket. A médiának az a része, amely a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) is magában foglaló kormánykoalíciót támadja, ezeket az eseteket is felhasználta arra, hogy össztüzet indítson az egészségügyi miniszterre.

A híres román újságíró, Cristian Tudor Popescu a Realitatea hírtelevízióban a "reform mártírjainak" nevezte a halottakat, a parlamenti ellenzék pedig kifejezetten "gyilkos reformnak" minősítette a Cseke Attila tár által kezdeményezett átszervezést.
A bukaresti Új Magyar Szó (ÚMSZ) hétfői számában idézi Raed Arafat egészségügyi államtitkár-helyettest, aki egy sajtótájékoztatón leszögezte: mindkét haláleset olyan egészségkárosodás után következett be, amelynek szakszerű ellátására a felszámolt helyi kis kórházakban amúgy sem lett volna mód. Szerinte a baneasai és a balcesti-i eset sem azt jelzi, hogy a kórházátszervezés elhibázott lépés lenne, hanem azt, hogy nem működik hatékonyan a romániai mentőszolgálat. Emlékeztetett: A baneasai beteghez 45 perc késéssel érkezett ki a mentő.

A hét végén egyébként útlezárással tiltakoztak a helyi kis kórház bezárása miatt a Brassó megyei Feketehalom lakói. "Nem akarunk több értelmetlen halált!" "Gyilkosok!" - kiabálták a tiltakozás felháborodott részvevői, akik két hete folyamatosan tüntetnek a sokak által fontosnak tartott helyi egészségügyi intézményért. Bár az összesen 67 kis kórház bezárását, illetve idősek otthonává való átszervezését április elsejei hatállyal rendelte el a Cseke Attila miniszter vezette egészségügyi tárca, az érintettek tíz nappal a határidő lejárta után sem nyugodtak bele a döntésbe.

Cseke Attila

Az RMDSZ-es tárcavezetőt maga Emil Boc miniszterelnök vette védelmébe, csíkszeredai látogatásán ugyanis hangsúlyozta: nincs arra vonatkozó bizonyíték, hogy a miniszter felelős lenne a halálesetekért. A kormányfő továbbra is támogatásáról biztosította Cseke Attilát és a nevéhez fűződő reformot, amelyre Boc szerint nagyon is szükség van.  

Az ellenzékben lévő szociáldemokrata és liberális párt politikusai egyenesen azzal vádolják Csekét, hogy "etnikai alapon" döntötte el, melyek legyenek azok a kórházak, amelyek a jövőben idősek otthonaként működnek tovább. Tudni vélik, hogy az átalakítások a magyar többségű székelyföldi megyéket kevésbé sújtották, mint Románia többi területeit.
A Háromszék című székelyföldi napilap is utal Victor Ponta szociáldemokrata és Crin Antonescu liberális pártelnök megnyilatkozásaira, amelyek a miniszter magyar voltát és az államtitkár-helyettes palesztin származását teszik felelőssé a bajokért. Több román ellenzéki politikus az átszervezési folyamatot "a román nép kiirtására tett kísérletként" tálalja azt állítva, hogy a Székelyföldön és Szatmár megyében egyetlen kórházat sem zártak be.

"A politika és a sajtó a miniszter fejét követeli, Cseke Attila neve szitokszó lett, Arafatét, aki a SMURD (helikopteres mentőszolgálat) megszervezésével hatalmas szolgálatot tett ennek az országnak, ma már a gyanú és bizalmatlanság légköre lengi körül" - írja a lap, hozzáfűzve: "Kár, hogy mifelénk minden ésszerű korszerűsítési szándék botrányba, s ha mód adódik, nacionalista hangulatkeltésbe fullad".