Észak-Korea atomfegyver bevetését is kilátásba helyezte

A világpolitika szereplői aggodalommal fogadták csütörtökön azokat a híreket, amelyek szerint Észak-Korea atomfegyver bevetését is kilátásba helyezte az Egyesült Államok ellen, "jelentős hatótávolságú" rakétát szállított keleti partvidékére. A CNN televízió hírportálja ezzel egy időben amerikai forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Phenjan "a következő napokban vagy hetekben" rakétát indít.

A nemzetközi porondon általános riadalmat keltett a szerdai phenjani közlemény, amely szerint Észak-Korea hivatalosan is értesítette a Fehér Házat és a Pentagont: engedélyt adott hadseregének az Egyesült Államok elleni támadásra atomfegyver bevetésével. A KCNA észak-koreai hírügynökség által nyilvánosságra hozott közlemény arra utalt, hogy a hadsereg atomfegyverek alkalmazásával történő csapást hajthat végre.

Ezután érkezett csütörtök hajnalban a Jonhap dél-koreai hírügynökség amerikai, illetve dél-koreai hírszerzői hatóságokra hivatkozó híre, amely szerint Észak-Korea állítólag egy Taepodong X néven is ismert BM25 Musudan típusú közepes hatótávolságú rakétát szállított keleti partvidékére. A források szerint nem ismeretes, hogy a rakétán volt-e robbanófej avagy csak az erőfitogtatás célját szolgálta. A Musudan rakéta hatótávolsága meghaladhatja a 3000 kilométert, ami szakértők szerint azt jelenti, hogy elérheti Dél-Korea és Japán egész területét, és nem kizárt, hogy a csendes-óceáni Guam szigetét is, amely az Egyesült Államokhoz tartozik.

A dél-koreai nemzetvédelmi miniszter a nap folyamán Szöulban megerősítette az értesülést, úgy fogalmazva: Észak-Korea "jelentős hatótávolságú" rakétát szállított keleti partvidékére, a tárcavezető ugyanakkor megállapította: nincs jele annak, hogy Phenjan teljes körű konfliktus kirobbantására készülne. Kim Kvan Dzsin ugyanakkor kijelentette: az említett rakéta nem lenne képes elérni az Egyesült Államok területét. Cáfolta a japán médiában megjelent értesüléseket, amelyek szerint KN-08 típusú rakétáról lenne szó, amelyet ha működésbe helyeznek, valóban elérhetné az észak-amerikai kontinenst.

Ezt követően a CNN hírportálja egy névtelenül nyilatkozó amerikai hivatalos személyt idézett, aki az elmúlt napokban "elfogott" észak-koreai információkra hivatkozva közölte:  Phenjan "a következő napokban vagy hetekben" feltehetőleg egy mobil ballisztikus rakéta indítását tervezi. A hírből nem volt világos, hogy a rakétaindítást kísérleti vagy csapásmérési céllal kívánná végrehajtani az észak-koreai vezetés.

A japán kormányszóvivő csütörtöki bejelentése szerint Tokió "felkészült a legrosszabb eshetőségre" is Phenjan folyamatos fenyegetései és provokációi fényében. Az esetleges rakétakilövéssel kapcsolatban Onodera Icunori nemzetvédelmi miniszter csütörtökön leszögezte: Japán "felkészül a válaszadásra". Onodera emellett arra utasította beosztottjait, hogy fokozzák a hírszerzést és az Egyesült Államokkal való együttműködést az észak-koreai fejleményekkel kapcsolatban.

Az orosz külügyminisztérium szerint Észak-Korea viselkedése jelentősen csökkenti annak esélyét, hogy újrakezdjék a félsziget nukleáris leszereléséről szóló hatoldalú tárgyalásokat. Alekszandr Lukasevics orosz külügyi szóvivő csütörtökön közölte: elfogadhatatlan, hogy Észak-Korea semmibe veszi az ENSZ határozatait. Az észak-koreai vezetés döntése, hogy folytatja a nukleáris fegyverkezést, "jelentősen megnehezíti, sőt gyakorlatilag teljesen be is fagyaszthatja" a hatoldalú tárgyalások folytatását - mondta a szóvivő. A Koreai-félsziget atommentesítéséről 2003-ban kezdett hatoldalú tárgyalásokat a két Korea, az Egyesült Államok, Japán, Kína és Oroszország. Az egyeztetések többször is megszakadtak, legutóbb Phenjan vonult ki a tárgyalásokról 2009 áprilisában.

Aggodalmának adott hangot csütörtökön Catherine Ashton uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő amiatt, hogy Észak-Korea bejelentette a 2007-ben bezárt jongbjoni atomreaktor újraindításának szándékát. Ez ellentétes lenne az ENSZ Biztonsági Tanácsának a határozataival, valamint Phenjan azon nemzetközi kötelezettségvállalásaival, amelyeket a hatoldalú, vagyis az Egyesült Államokkal, Kínával, Dél-Koreával, Japánnal és Oroszországgal folytatott tárgyalásain tett - állapította meg nyilatkozatában Ashton.