Szatmárnémetiben születtem 1978-ban. Iskoláimat szülővárosomban végeztem anyanyelvemen. A szatmárnémeti Református Gimnáziumban érettségiztem 1997-ben, majd a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben szereztem meg a lelkipásztori képesítést 2002-ben. 2002-től a Tamásváraljai Református Egyházközség és a Nagytarnai Református Leányegyházközség helyettes lelkipásztora, majd 2004-től rendes lelkipásztora lettem. A 13 évnyi szolgálat alatt Tamásváralján a templom külső és belső felújítása, a parókia korszerűsítése, ravatalozó építése, a régi, romos egyházi iskola gyülekezeti házzá való átalakítása mellett, melyeket a gyülekezet anyagi áldozatán túl leginkább pályázati forrásokból és adományszervezésekből finanszíroztunk, Isten gazadag áldásaként átélhettem és vezethettem a gyülekezetépítés drága munkáját. A közel 50 fős vallásórás csoport, a 20 tagú KRISZ, a templomlátogató gyülekezet mindig nagy erőforrás volt számomra.
Nagytarnán a régi, omladozó parókia és megkopott, részben megrogyott imaterem gondja úgy oldódott meg, hogy javaslatomra 2004-től megkezdődött a Nagytarnai Ifjúsági Központ kialakítása, melynek munkálatait, szűkös anyagi keretek mellett, 7 évig vezettem és az itt megtartott egyházmegyei ifjúsági táboroknak ebben az időben főszervezője voltam. A maroknyi gyülekezet anyagi áldozata, de főleg templomos hite és egyházszeretete mindig kitartásra buzdított. 2015-ben a PKE-n évfolyamelsőként mesteri fokozatot szereztem vallástudományok-teológia szakon és angol középfokú komplex nyelvvizsgát tettem. 2015-ben a Szatmárudvari Református Egyházközség választott meg lelkipásztorának, ahol feleségemmel és két fiammal Isten igéje nyomvonalán élünk és szolgálunk tovább. Az elmúlt néhány hónap alatt megalakult a KRISZ, megtörtént a berendi templombelső felújítása, a parókia belső felújítása és tetőcseréje, zajlik a gyülekezetépítés. 2010-től Egyházkerületi Közgyűlési tag és a KRE Igazgatótanácsának tagja vagyok. 2012-ben indítottam el az Isten szava hozzánk internetes oldalt, ahol három lelkésztársammal együtt, minden reggel a Losungen alapján hirdetjük az evangéliumot. Áldásos munka, hiszen napi négy-ötszáz igeolvasó talál lelki táplálékra. 2013-tól, feleségemmel együtt, a Szatmári Református Egyházmegye Lelkipásztor Kórusának aktív tagja vagyok.
Az esperes programja nem lehet más, mint amit az időszerű egyházi törvények meghatároznak és az adott élethelyzetek megkövetelnek, de legfőképpen, mint amit az örökérvényű Ige meghagy. Az esperes nem több, mint egy lelkipásztor, csak nagyobb a gyülekezet, ami reá bízatik és a felelősség, ami reá nehezedik. A szolgálatban számomra a legfontosabb a következetesség és a kitartás. A jövővel kapcsolatosan pedig tudnunk kell, hogy nincs miért aggodalmaskodni, hanem először keresnünk kell az Isten országát és az ő igazságát, és minden, amire szükségünk van, ráadásként megadatik nekünk! Ennek igazságát, Istennek hála, sokszor megéltem a családommal, a gyülekezetekkel együtt. Megköszönve a nem kért, de kapott jelöléseket, maradok tisztelettel és szeretettel.