Escher holland grafikus 40 éve halt meg

Maurits Cornelis Escher holland grafikus, a szemünket megtévesztő munkák készítője negyven éve, 1972. március 27-én halt meg.

Escher 1898. június 17-én született Leeuwardenben, egy mérnök negyedik, legfiatalabb fiaként. Escher beteges gyermek volt, az iskolában sem remekelt, egyedül a rajzóráról vitt haza dicséreteket. Érettségi után a haarlemi Építészeti és Iparművészeti iskolába iratkozott be, de félévi vizsgáinak nagy részén megbukott, ezután a grafikai szakon folytatta tanulmányait. Kitanulta a rajzot, a litográfiáit és a fametszést, tanárai nagy jövőt jósoltak a fiatalembernek.

Az iskola befejezése után beutazta Itáliát és Spanyolországot, különösen nagy hatást gyakorolt rá a granadai Alhambra. 1924-ben megnősült és Rómában telepedett le, beutazta Itáliát, megcsodálta a tengerpartot, Szicíliát, az Etna környékét, Korzikát, ekkor készült vázlatait később fametszeteihez használta fel. Ebben az időszakban elsősorban tájak, épületek és természeti formák hatották rá.

Mussolini fasiszta rendszerét egyre elviselhetetlenebbnek érezte, így 1935-ben Svájcba, majd Belgiumba, később Spanyolországba költözött. Itt addigi témáitól, a tájaktól, épületektől, a körülötte levő világtól elfordulva grafikáit fokozatosan a geometriai formák töltötték meg.



1937-ben készítette el az első lehetetlen valóságot ábrázoló fametszetét Csendélet és utca címmel, amely tökéletes grafikai tudással megrajzolt képzeletbeli világba kalauzolja a nézőt. A második világháború kitörését követően Hollandiába költözött, a német megszállás időszakában egyre inkább felerősödött benne a tárgyak és épületek metszeteinek készítésére törekvés.

Nevét csak viszonylag idősen kapta szárnyára a hírnév, egyre több megbízást kapott. Az ötvenes években felfigyeltek rá Amerikában, a Time és a Life magazin ismertetőt közölt munkásságáról. Ezután a legkülönbözőbb kiállításokra hívták, grafikusokkal ritkán történik meg, hogy képeit többször tették közszemlére tudományos tanácskozásokon, mint galériákban.

Munkáiban a művészet és a tudomány egyesül, az Alhambrában látható mór mozaikcsempék ihlette témái felkeltették a matematikusok érdeklődését is.

Escher számos matematikai témát dolgozott fel, ismertek azok a metszetei, amelyeken több irányban is periodikus minták ismétlődnek és pontosan egymáshoz illeszkedő poliéder mintázatok töltik ki a képet.

Vannak olyan művei, amelyeket egyetlen alakzat tükörképeiből szerkesztett. A valóság különböző, gyakran ellentétes motívumait kapcsolta össze, meghökkentve és elgondolkodtatva nézőit.


Játszott az építészeti struktúrákkal, a perspektívával, a kétdimenziós síkok és a háromdimenziós tér ellentmondásaival, becsapva a néző szemét. Képeit szemlélve két vagy több értelmezés között ingadozunk, hol ezt, hol azt látunk az ábrán. Fent és Lent című képén ugyanazt az épületet ábrázolta lehetetlen térben, felül madár- alul békaperspektívában, a központi csempézett felület egyszerre padló és mennyezet. Legismertebb lehetetlen épülete a Belvedere: a litográfián egy "lehetetlen kocka" alakú épület látható, amelynek élei egymást is metszik, kifordulnak, de ezt a grafika remekül rejti el. Ismert műve a Növekvő és csökkenő, a Gravitáció, a Relativitás, a Metamorfózis sorozat.

Escher, aki sok híres művészhez (Michelangelo, Leonardo da Vinci, Dürer és Holbein) hasonlóan balkezes volt, élete során 448 litográfiát és fametszetet, több mint 2000 rajzot és vázlatot készített, itthon Orosz István Kossuth-díjas grafikus munkásságára hatott. 1972. március 28-án halt meg, Hágában múzeum őrzi emlékét.