Mátyás könyvtára azonban mégis szép kivitelű könyveiről volt híres, hiszen a király különös gondot fordított könyveinek képes díszítésére. Az olasz művészek által készített könyvek sajátos stílust teremtettek így ma is egy pillantással megállapítható, hogy egy-egy kódex a Korvinák közül való vagy sem. Ez segített abban, hogy a szétszóródott könyvtár egyes darabjait felkutassák és azonosítsák. Mátyás halála után az értékes könyvek egy-egy darabját az elszegényedet Jagelló uralkodók eladták vagy elajándékozták. Mégis a könyvtár nagy része egyben volt, amikor Szulejmán szultán 1526-ban bevonult Budára. Pestet, Budát elhamvasztotta, de a királyi palotát megkímélte ettől a sorstól.
Az itt talált kincseket azonban Isztambulba hurcolta, köztük a Korvina könyvtár köteteit is. Ezeket aztán sorra a keresztény országok követei kapták ajándékba, így került belőlük a világ minden nagy könyvtárába néhány példány. A Korvinák végső maradványait 1862-ben a Magyar Tudományos Akadémia egy küldöttsége megtalálta a szeráj helyiségeiben, ezek egy-két kivétellel ma szultáni ajándékként Budapestre kerültek. Ma összesen mintegy 200 korvinát ismerünk, az egykori könyvtár egy tizedét. Ezekből készített ízelítőt, fényképmásolatok segítségével az Országos Széchenyi Könyvtár.
Mátyás király élete a kiállítás fő témája
A korvinák köré, mintegy egykori környezetüket felidézve, egy fényképkiállítás készült Mátyás király életének egykori helyszíneiről. Nemcsak nagy királyunk életének állomásait követhetjük végig Kolozsvártól, Budán, Prágán, Boroszlón keresztül Bécsig, hanem a magyarországi és Közép Európai késő középkori művészetének is tanúi lehetünk. A későgótika virágzása mellett a születő reneszánsz is tetten érhető, hiszen Mátyás volt, aki a először honosította meg Itálián kívül ezt az új művészeti stílust. A kiállításon keresztül a Mohács előtti Magyarország aranykora villan fel és Mátyás király, a reneszánsz uralkodó kikukkant egy rövid időre a félévezredes álruhájából.
