Értékelték az új tanügyi törvényt

A kedden elfogadott tanügyi törvény bár több pozitívummal szolgál úgy a tanügyi intézmények, mint a diákság számára, olyan lépéseket is foganatosít, amik negatívan érintik ezeket.

Kereskényi Gábor szatmárnémeti alpolgármestere mérföldkőnek nevezte a pozitív döntést, amelyet az RMDSZ már hosszú ideje próbál átvinni. Mint mondta, rendkívül fontos, hogy immár az önkormányzatoknak nem csupán kötelezettségük van, hanem beleszólásuk is az oktatási intézmények életébe. Így elérhetővé válik, hogy az iskolák élére olyan személy kerüljön, aki a legmegfelelőbb ennek működtetésére. Jó menedzser, tudja milyen munkálatokra van keret és milyenekre nem. Több olyan eset is történt már, hogy egyes iskolaigazgatók öntörvényűen olyan javításokat kezdeményeztek iskolájukon, amelyre nem lett volna pénzügyi keret, a helyi önkormányzathoz pedig sorra éreztek a vállalkozóktól a számlák. A városvezető elmondása szerint az efféle hozzáállásnak ezentúl gátat szabnak, az észérvek fognak dönteni az intézmények vezetésében.

Január második felében gyűlést is összehívnak az óvodák, iskolák vezetőivel, ahol a jövőbeni terveket beszélik meg.
A magyar középiskolák vezetői felemásan látják az új tanügyi törvényt, hiszen egyaránt hoz pozitívumot és negatívumot.
Mindhárom Szatmárnémetiben működő magyar középiskolai intézmény (Kölcsey Ferenc Főgimnázium, Református Elmélet Líceum, Hám János Római Katolikus Iskolaközpont) vezetője örömtelinek nevezte azt, hogy a diákok ezentúl a román nyelvet nem anyanyelvként tanulják, hanem az eddigiektől eltérő módon úgy, hogy a kisebbségek számára ez könnyebben elsajátítható legyen.

A szakszavak, a tájegységek, specifikumok román nyelvű változatának ismerete a továbbiakban is követelmény, azonban ezek megtanulása nem okoz akkora nehézséget, mint az eddigi módszer használata. Az új rendszernek köszönhetően könnyebben, pontosabban elsajátíthatják a gyerekek az állam nyelvét.
Szintén pozitívum az, hogy támogatják azon diákokat, akik lakóhelyüktől távol tudnak csak anyanyelven továbbtanulni. A bentlakás vagy az ingázás költségeit fedezi az állam számukra.

Az iskolák a magyarul tanuló diákok után nagyobb támogatást élveznek, mivel az anyanyelven történő oktatás többletköltséggel jár. A szórványban működő, magyar anyanyelven oktató óvodák, általános iskolák, illetve középiskolai osztályok kisebb létszámú gyermekkel is beindulhatnak.

Elfogadták az új tanügyi törvényt

A pozitívumok mellett azonban igen negatívan érinti a középiskolákat a kilencedik osztály átszervezése. Az új törvény értelmében ugyanis ez az évfolyam ezentúl az általános iskolai évekbe számít bele. Ennek következtében több tanár is elvesztheti jelenlegi állását, mivel csökken az óraszám, ugyanakkor a diákok számára is nehezebb lesz, hiszen kevesebb idő marad az áttérés az általános oktatásról a középiskolásra, majd pedig a felsőoktatásra.

Felvetődik továbbá az a kérdés is, hogy kik oktatnak majd ezentúl a kilencedikes osztályban és hogyan történik majd az átállás erre? A jelenlegi struktúra mellett szól az is, hogy a középiskolák általában bő könyvtárral rendelkeznek, amelyek már adottak. Az átszervezés következtében az általános iskolákhoz kerülő kilencedikes osztályok számára ezek már nem lesznek elérhetőek.
Pozitív, illetve negatív hatása is van tehát az új törvénynek, a jövő dönti pedig majd el, hogy ebből mi, milyen mértékben érvényesül.