Egyes sajtóértesülések szerint a többszöri halasztás hátterében a több oldalról érkező bírálatok állhatnak. A munkáltatók és a szakszervezetek mellett nemtetszésének adott hangot Klaus Iohannis is, aki szerint a kezdeményezőknek újra kellene gondolniuk a tervezetet. Az államfő időszerütlennek és meggondolatlannak nevezte a 2018. január 1-re időzített gyakorlatba ültetést.
Az adótörvénykönyv módosítása során többek között a jelenlegi 16 százalékról 10 százalékra szeretnék csökkenteni a jövedelemadó kulcsát, viszont a társadalom- és egészségbiztosítási járulékok befizetése teljes mértékben a munkaállalót terhelné. Így voltaképpen az alacsonyabb jövedelemadó ellenére is kevesebb pénzzel térhetnének haza az alkalmazottak.
Erdei D. István parlamenti képviselő szerint a tervezett adótörvénykönyv-módosítás az önkormányzatok számára jelentős pénzkiesést jelentene, akár 30-35 százalékkal kevesebb tőke állna rendelkezésükre. A képviselő szerint a tervezet azért váltott ki olyan heves indulatokat a különböző társadalmi szférákban, mivel a kezdeményezők nem tudják megnevezni azon forrásokat, amelyekkel majd az adócsökkentés által keletkezett pénzügyi rést pótolni tudják.
Jelenleg a befizetett jövedelemadó 71,5 százaléka került visszaosztásra a helyi önkormányzatoknak, az adókulcs csökkenése természetesen az így visszanyert összegeket is érintené. Magyarán szólva kevesebb pénz jutna a városi és megyei fejlesztésekre, sőt mi több, egyes önkormányzatok akár csődközeli helyzetbe is kerülhetnek a változtatások miatt.
Erdei D. István szerint a kormánynak meg kellene találnia az aranyközéputat, azaz olyan adóintézkedéseket kell hoznia, melyek nem sodorják lehetetlen helyzetbe az önkormányzatokat, a kis- és középvállalkozókat és a munkavállalókat sem. A büdzséhiányt pótolni kell, erre azonban a tervezet kezdeményezőinek még nincs kész válasza. Ilyen nagymértékű módosításokat csakis egy reális, szakemberek által készített hatástanulmány után lehet megvalósítani.