A marosvásárhelyi Pro Európa Liga (PEL) elnöke a Krónika című erdélyi napilapnak adott interjút, amelyet az újság pénteken közölt. Románia egykori finnországi nagykövete felidézte, hogy 2000. végén, amikor Romániában megfogalmazódott a korrupcióellenes ügyészség (DNA) létrehozásának szükségessége, a civil szférában sokan ellene voltak annak, hogy egy "szuperügyészséget" hozzanak létre. A PEL akkor úgy vélte, hogy demokratikus államban az ügyészségen kívül, ha a korrupcióellenes ügyeket is komolyan veszi, nincs szükség egy másik intézményre, amit politikai leszámolásra használhatnak.
"Látjuk, hogy ezeknek a félelmeknek volt alapja, mert amellett, hogy gratulálni tudunk a DNA-nak, amiért magas rangú politikusokat is elszámoltatott, kiderült, a vádhatóság vezetőségének van egyfajta politikai alárendeltsége is" - mondta Smaranda Enache.
Kitért Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester esetére is, aki ellen több korrupciós eljárás van folyamatban. Úgy vélte, a marosvásárhelyi városvezetővel kapcsolatban etnikai megkülönböztetésről beszélhetünk, hiszen van egy olyan "kemény mag" Erdély több részén - Marosvásárhelyen is -, amely úgy véli, feltétlenül román nemzetiségűnek kell lennie a városvezetőnek.
Dorin Floreát azért nem váltják le - tette hozzá Smaranda Enache, mert még nem nőtte ki magát olyan román karizmatikus személyiség, aki őt lecserélhetné. "Merem állítani, ezért még a DNA is elnézi a korrupciós pereit, míg vannak más, hasonló helyzetben levő romániai magyar polgármesterek, akiknek az ügyében erőteljesebben lép fel a korrupcióellenes ügyészség.
Példaként a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium esetét említette.
Smaranda Enache szerint a DNA-ban ugyanazok a működési problémák mutatkoznak, mint általában a romániai igazságszolgáltatásban. Majdnem bálvánnyá nőtte ki magát az igazságszolgáltatás - tette hozzá, de ha a romániai görög katolikus vagy a római katolikus egyház pereiről vagy más kisebbségekről, esetleg átlagos emberek ügyeiről van szó, akkor a kettős mércét a vádhatóság és a bíróság egyaránt alkalmazza. Hozzátette: a kommunista időszakban elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása esetén például a restitúciót jogosnak tekinti az ügyészség és a bíróság, ha a román ortodox egyház javairól van szó, de már kevésbé vagy egyáltalán nem, ha a római katolikus vagy a görög katolikus egyház kéréseiről dönt.