Előadás a csernobili katasztrófáról

Szatmárnémetiben is megemlékezést tartottak csütörtökön a csernobili atomerőműben 1986. április 26-án bekövetkezett katasztrófa 25. évfordulója alkalmából. A rendezvény meghívottja Ion Encian besztercei fizikus volt, aki a katasztrófa kitörésének okait és következményeit ismertette.

A Zöld Ház adott otthont annak a szemináriumnak, melyet a Föld Napja rendezvénysorozat keretében a csernobili katasztrófa kitörésének 25. évfordulója alkalmából szervezett a Szatmár Megyei Környezetvédelmi Ügynökség. A rendezvény tiszteletbeli meghívottja Ion Encian fizikus volt, aki a katasztrófa kitörésének okait és mindmáig vitatott következményeit ismertette.

A csütörtöki, 14 órától kezdődő rendezvényen részt vettek a Környezetvédelmi Ügynökség munkatársai, valamint a Szatmárnémeti "Ioan Slavici" Kollégium diákjai.

1986. április 26-ra virradó éjszaka következett be a világ eddig legsúlyosabb katasztrófája, az erőmű 1983-ban beindított negyedik blokkjában egy kísérlet során. Részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe 190 tonna radioaktív anyag került, benne a blokk 140 tonna fűtőanyagából 8 tonnányi. A mintegy két hétig égő tűz folytán további veszélyes anyagok kerültek a környezetbe.

Ion Encian a szeminárium első felében, bemutatta milyen tényezőből kifolyólag következett be a katasztrófa, majd ennek káros hatásait, következményeit ismertette. A fizikus előadása során arra is kitért, hogy országunkra, azon belül megyénkre milyen hatással volt a katasztrófa.

Az erőmű negyedik blokkjának robbanása következtében több mint 90.000 embere vesztette életét: volt, aki a helyszínen meghalt, mások pedig halálra lettek ítélve a sugárzás miatt. A katasztrófa következtében 135.000 személyt telepítettek ki rekord idő alatt a városból, és most Csernobil úgy néz ki, mintha megállt volna benne az idő; egy rendezetlen település komor szürke épületekkel. A katasztrófa után a természetben is változás zajlott le: növények és állatok pusztultak el a magas radioaktív sugárzás miatt. Azért, hogy megakadályozzák a sugárzás továbbterjedését egy beton "szarkofággal" borították be a reaktor aktív részét. A várost valószínű hogy soha többé nem fogják lakni, ugyanis tudósok szerint csak 2525-ben éri el a radioaktivitás egy elfogadható szintet.

A Kijevi Csenobil Interinform ügynökség adatai szerint Ukrajna sugárzásnak kitett lakói 84 százaléka szenved valamilyen betegségben. Szakemberek szerint Romániában az elmúlt kilenc évben jóval megnőtt a rákos betegségek száma, és mindez a 25 évvel ezelőtt bekövetkezett katasztrófának tulajdonítható. A csernobili robbanás a történelem legnagyobb katasztrófája, a régi reaktor ma már védve van, de egy új "szarkofág" építését tervezik, ugyanis a mostanin repedéseket véltek felfedezni. Egy új védőburok megépítése körülbelül 2 milliárd euróba kerül.