Egy magáról írt jellemzésével búcsúzunk tőle:
"Titokzatos teológus, művészlelkű bölcsész, a Dumaszínház FC sztárkapusa. Egészséges öniróniával megáldott Sándor György-rajongó, monogramjából akár egy népi hangszer neve is levezethető. Túlmozgásos útkereső, aki hisz még a minőségi humorban. Sokfélét tanult, kipróbálta a Heti hetest, Repetát kért a Magyar Televízióban, alkalmanként újságot ír.
Állatvédő fekete bárány, aki nem sokat foglalkozik az arculatával, talán ezért is látjuk mindig borostásan. Évtizedekre tervez, nem akar mindent egyszerre megszerezni, viszont jól esik neki az elismerés. Tanítani akar, nem kioktatni, és reméli, egyszer majd az ő személyisége is átjön a képernyőn.
A kutya-macska barátság élharcosa, az intelligens tabudöntögetés Sandokan-ja, az egyetlen élő ember, akinek sikerült a tripla szaltó fél fordulattal, háromévesen. Persze, lehet, hogy csak leszakadt a hinta. Ez még nem tisztázott."
Nyugodj békében, Gergő!"
A teljes cikket itt olvashatod el!