A tüntetők állítása szerint a rendőrök lőttek rájuk. Az orvosok az egyik holttestből egy mesterlövészpuska 7,62 milliméteres kaliberű lövedékét, a másik halottból pedig 9 milliméteres, valószínűleg Makarov típusú fegyverből származó pisztolygolyót operáltak ki.
A parlament és a kormány épületének helyet adó Hrusevszkij utcában a rohamrendőrök és a radikális tüntetők között kitört heves összecsapások után a Majdan főtéren délutánra mintegy 30 ezer tiltakozó gyűlt össze. A szomszédos Európai tér felőli barikádnál mintegy ötezren tartózkodtak. A rohamrendőrök a Hrusevszkij utcából erre a térre szorították ki a tüntetőket, akik gumiabroncsokat égetnek, s a fekete füsttől alig lehetett látni valamit.
A Majdanon kitartók attól tartottak, hogy a rohamrendőrök még szerdán délután megindulnak ellenük, és kiürítik a teret. Erre abból következtettek, hogy közösségi portálokon elterjedt a hír, miszerint a térhez közeli irodákban dolgozókat megkérték a rendőrök, hogy biztonságuk érdekében menjenek haza.
A kormány szerdán megváltoztatta a tömegoszlatásokról szóló belügyi rendeletet, és engedélyezte, hogy a fagypont alatti hidegben is bevethessenek vízágyúkat a rendvédelmiek. A Berkut rohamrendőri alakulat tagjai könnygáz- és hanggránátokkal, gumilövedékekkel támadják a tüntetőket, míg ez utóbbiak kövekkel és Molotov-koktélokkal dobálják a rendvédelmi erőket. A híradások szerint sok a sérült, számukról azonban egyelőre még becslések sem jelentek meg. Van köztük két orosz független tudósító is.
Közben Andrij Parubij, ellenzéki parlamenti képviselő, az európai integrációt és hatalomváltást követelő függetlenség téri tüntetés egyik szervezője bejelentette: az ellenzék katonai egységekkel tárgyal, hogy lépjenek közbe, és védjék meg az ukrán népet.
Délután Viktor Janukovics elnök fogadta az ellenzéki vezetőket és három órán át tárgyalt velük a válság megoldásáról. A találkozón az államfőn kívül részt vett a három ellenzéki parlamenti frakció vezetője, Arszenyij Jacenyuk, a Haza (Btyakivscsina), Vitalij Klicsko az Ütés (UDAR) és Oleh Tyahnibok a Szabadság (Szvoboda) párt képviseletében. A kormányoldalról jelen volt Andrij Kljujev, a nemzetbiztonsági és védelmi tanács elnöke, Olena Lukas igazságügy-miniszter és Andrij Protnov elnöki tanácsadó.
Részleteket a megbeszélésről egyelőre egyik fél sem hozott nyilvánosságra. A találkozót Janukovics elnök kezdeményezte, kijelentve, hogy még nem késő békés úton rendezni a válságot.
Előzőleg, a kormány szerdai ülésén Mikola Azarov miniszterelnök terroristáknak nevezte a rohamrendőrök ellen harcoló tiltakozókat.
Az Európai Bizottság elemezni fogja, milyen lépéseket tehet Ukrajnával szemben a tiltakozók elleni erőszakos rendőri fellépésről és tüntetők haláláról érkező jelentések miatt - közölte az Európai Bizottság elnöke.
José Manuel Barroso kijelentette: megdöbbentették a tiltakozók haláláról érkező hírek, és a lehető legerőteljesebben elítéli az erő alkalmazását, s minden felet felszólít, hogy tartózkodjon az erőszaktól, és tegyék meg a szükséges lépéseket a helyzet további súlyosbodásának megakadályozására.
"A helyzet egy ideje folyamatosan romlik, és itt szeretném kifejezetten hangsúlyozni az ukrán hatóságok felelősségét, hogy lépéseket tegyenek a válság megoldására, kezdjenek érdemi párbeszédet az ellenzékkel és a civil szférával arról, hogyan lehet véget vetni ennek a mély válsághelyzetnek" - húzta alá Barroso.
A bizottság elnöke a közelmúltban elfogadott törvénymódosítások miatt is aggodalmának adott hangot. Az ukrán parlament a múlt hét második felében több olyan jogszabályt szavazott meg rohamtempóban, kézfeltartással, amelyek korlátozzák a gyülekezés és a szólás szabadságát, és egyértelműen azt a cél szolgálták, hogy ellehetetlenítsék, törvényen kívülre helyezzék a hatalom ellen tiltakozókat.
Pár órával korábban Catherine Ashton, az EU külügyi főképviselője is erőteljesen elítélte az ukrajnai események erőszakos eszkalációját, s aggodalmának adott hangot a tiltakozók halála miatt.
Guy Verhofstadt, az európai liberálisok európai parlamenti frakciójának vezetője úgy véli, hogy a tiltakozók elleni támadással Viktor Janukovics ukrán elnök elveszítette legitimitását. Verhofstadt egyúttal szorgalmazta, hogy fontolják meg szankciók bevezetését Kijevvel szemben.
"Rá kell döbbennie (Kijevnek), hogy az EU szabadkereskedelmi együttműködést és társulást ajánlott, (de) könnyen lehet, hogy épp az ellenkezője lesz az eredmény, vagyonbefagyasztás és büntetőintézkedések" - mondta.
Az orosz duma az általa szélsőségesnek nevezett ellenzéket és a nyugati politikusokat egyaránt felelőssé tette az ukrajnai belpolitikai feszültség erősödéséért. A nyilatkozatban megengedhetetlennek nevezték a külső nyomásgyakorlást Ukrajnára, valamint azt, hogy szerintük mesterségesen erőltessék rá a szomszédos országra a társulást az Európai Unióval.
Oleg Lebegyev, a kormányzó Egységes Oroszország pártegyik vezető politikusa államcsínynek minősítette az Ukrajnában zajló eseményeket