A diákok 87 százaléka fontosnak tartja továbbá, hogy a felsőoktatási intézmények ösztönözzék az innovációt és a vállalkozói szellemet diákjaik és munkatársaik körében, valamint hogy lehetőségük nyíljon a tanulmányi program keretében magánvállalatoknál szakmai gyakorlaton való részvételre. Egyre több diák kíván külföldön tanulni, és nagy részük több tájékoztatást szeretne kapni a felsőoktatási intézmények minőségéről, mivel ezen információk alapján könnyebben tudnának dönteni tanulmányaikról.
Mivel Európán kívüli országok is nagy érdeklődést mutatnak az európai felsőoktatási térségben végbemenő reformok iránt, most első alkalommal szervez az Európai Bizottság olyan "bolognai politikai fórumot", amelyen a folyamatban részt vevő 46 országon kívül 21 Európán kívüli ország is képviselteti magát.
Az, hogy a bolognai folyamat 1999-ben 29 ország részvételével indult, és ma már 46 országot számlál, brüsszeli megítélés szerint európai sikertörténetnek tekinthető. A "bolognai leltárról" készült legfrissebb jelentés, - melyet Leuvenben és Louvain-la-Neuve-ben, Belgium két neves, flamand, illetve francia nyelvű egyetemének székhelyén a szakminiszterek elé terjesztenek - megállapítja, hogy a bolognai reformok végrehajtása megfelelően, ám kissé egyenetlenül haladt előre.
A legfontosabb bolognai reformok az alábbiakra összpontosítanak: a fokozatok háromciklusú szerkezetére - alapképzés, mesterképzés, doktori képzés -, a felsőoktatáson belüli minőségbiztosításra, valamint a képesítések és a tanulmányi idők elismerésére.
A jövő heti tanácskozásra a következő Európán kívüli országok kaptak meghívást: Marokkó, Tunézia, Egyiptom, Etiópia, Szenegál, Tanzánia, Dél-Afrika, Izrael, Jordánia, Kazahsztán, Kirgizisztán, India, Kína, Japán, Vietnam, Ausztrália, Új-Zéland, Brazília, Mexikó, az Egyesült Államok és Kanada.