Egyetem érettségi nélkül? Inkább tandíjat fizessen az állam...

Inkább tandíjat, mintsem munkanélküli segélyt fizessen a román, vallja Ecaterina Andronescu korábbi tanügyminiszter, jelenlegi szenátor, aki három távlatából ismét előterjesztette meredek elképzelését: azok a fiatalok is jelentkezhessenek az egyetemre, akiknek nem sikerült az érettségijük!

A korábbi tárcavezető először 2011-ben állt elő elképzelésével - abban az évben, amikor történelmi mélypontot értek el az érettségizők: alig 45%-uk ment át a vizsgán. Akkor elutasították törvénymódosítási elképzelését, ezúttal azonban a jelek szerint a kormány nyitottabbnak mutatkozik.

Andronescu indítványa szerint azok a diákok, akik ugyan nem tudtak leérettségizni, de legkevesebb 7-es átlaggal rendelkeznek - nem tudni, hogy a négy éves átlagról vagy a 12. osztályos átlagról van szó -, azok beiratkozhatnak az egyetemre. Az állam így munkanélküli segély helyett tandíjat fizetne. Amikor aztán az illetőnek sikerülne leérettségiznie, akkor folytathatná az egyetemi tanulmányait a következő tanévvel.

Érdeklődésünkre Szász Piroska főtanfelügyelő-helyettes elmondta, ő is hallott az elképzelésekről, de részletes információkkal nem szolgálhat. „Ha elfogadják a törvényt, akkor kerül nyilvánosságra az alkalmazási útmutató, ami már a konkrét részleteket is tartalmazza". A szakember azt feltételezi, nincs elég jelentkező az egyetemeken, ezért állt elő Andronescu ismét ezzel a javaslattal.

Szász csak úgy tudja elképzelni ezt a rendszert, ha a törvény egy konkrét terminust szabna meg, az érintetteknek meddig kelljen leérettségizniük. Példaként említi a posztliceális képzést, ahol három éven belül kell leérettségizniük azoknak a diákoknak, akik érettségi nélkül kezdték el a képzést. „Abszurd lenne egy olyan szituáció, hogy az egyetemista egyazon évben érettségizzen és államvizsgázzon", jelentette ki.

A főtanfelügyelő-helyettes egyetért viszont azzal, hogy Romániában túlságosan is nagy szerepet élvez az érettségi és az egyetem. „A fontos az kellene legyen, hogy valaki jó legyen valamiben", mondta. Ismételten felhívta a figyelmet a szakoktatás fontosságára, példaként pedig Nagykárolyt említett. Ott túljelentkezés van a szakiskolába - nem utolsó sorban azért, mert az egyik helyi nagyvállalat munkahelyet biztosít az ott végzőknek.

Szász a szakiskolák előnyeiként említette azt a 200 lejes ösztöndíjat, amit minden egyes diák kap, tanulmányi eredményétől függetlenül. Igyekezett eloszlatni azt a tévhitet is, hogy a szakiskolák hallgatói előtt lezárult a továbbtanulás útja. „A szakiskolákban a három év alatt két év középiskolai anyagát tanulják, azaz ezt befejezi, beiratkozhat a 11. osztályba. Ezt követően érettségizhet és akár egyetemen is folytathatja", magyarázta a főtanfelügyelő-helyettes.

Szatmár megyében még mindig vannak be nem töltött, magyar nyelvű helyek a szakiskolákban. Ezekről, akárcsak a beiratkozás mikéntjéről információkat találunk a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség honlapján, a satmar.ro oldalon.