Egy szarvasmarhára 72, egy sertésre akár 28 lej adót kell fizetni

Több adóemelés lépett hatályba február elsején Romániában, miután a kormány módosította az adótörvénykönyvet. A legtöbb változás a jogi személyeket érinti, de a gazdákra is jelentős adóteher nehezedik - az RMDSZ tiltakozása ellenére.

Februártól lépett hatályba az a különadó, amelyet a kormány az energiaszállító és -értékesítő vállalatokra vetett ki. Nekik ezentúl forgalmuknak a 0,5 százalékát kell befizetniük az államkasszába az új adó szerint. A kormány megemelte a sör jövedéki adóját is.

Változik a legfeljebb kilenc alkalmazottal és 65 ezer eurónál kisebb üzleti forgalommal rendelkező mikrovállalatok adózása is. Eddig választhattak, hogy 16 százalékos társasági adót fizetnek, vagy
forgalmuk 3 százalékát utalják át az államkasszába. Februártól viszont a mikrovállalatoknak kötelező forgalmuk 3 százalékát kell befizetniük adóként.

Az adótörvénykönyv egy másik fontos módosítása a gazdák megadóztatására vonatkozik. A kormány új jövedelemnormákat állapított meg, aminek alapján kiszámolják a termőföldek és az állatok, az állati eredetű termékek eladása és a fakitermelés után meghatározott adót.

A román kormány azzal indokolta a döntést, hogy mintegy 670 ezer gazdának csak mintegy tíz százaléka fizetett adót, miközben mindannyian kaptak különböző állami támogatásokat.

Scholtz Béla, a Szatmár megyei Agrárkamara munkatársa érdeklődésükre elmondta, hogy Romániában a rendszerváltás után 2009-ig nem kellett adózniuk a gazdáknak. Ezt követően lépett életbe az a törvény, mely előírta, hogy eladott termékeik árának 2%-át be kell fizetniük az államkasszába. A mostani módosításokhoz hasonló radikális változtatásokra azonban nem volt példa az előző két évtizedben.

Hogy miről is szól konkrétan a törvény? Az új jogszabály kimondja, hogy minden gazdának adót kell fizetnie, aki két hektárnál nagyobb területen termel gabonát, olajos növényeket, burgonyát, cukorrépát, dohányt vagy komlót; mezei zöldség esetén 0,5 hektár, védett területen termesztett zöldség esetén 0,2 hektár; hüvelyes zöldség (pl. bab, borsó, lencse) esetén 1,5 hektár; gyümölcsös esetén 1,5 hektár; szőlő esetében 0,5 hektár; dísznövények esetében pedig 0,3 hektár a határ, ami fölött fizetni kell. Ugyanúgy adózni kell 2 szarvasmarha, 10 juh/kecske, 6 sertés, 50 család méh és 100 szárnyas fölött is.

Az adózás mértékét egy ún. jövedelmi norma alapján határozzák meg. A minisztérium által megállapított jövedelmi norma az adott adózási évre, azaz 2013 február 1. és 2013 december 31. közötti periódusra érvényes. Minden egyes gazdának május 25-ig kell jelentést tennie a folyó év vonatkozó adatairól. Jogi személyiséggel nem rendelkező társulások esetében annak kell letennie a jelentést, akit a társuló felek a hatósággal való kapcsolattartás feladatával ruháztak fel.

Az adó összegét két részletben, október 25-ig, illetve december 15-ig kell majd kifizetni. Az így befolyt összeg az államkasszába köt ki, anélkül, hogy annak valamennyi százalékát a kormány esetleg visszaosztaná az önkormányzatoknak. Adót mindenkinek fizetnie kell, akinek jövedelme származik a mezőgazdaságból. Kivételt ez alól a bérbeadásból származó jövedelmek képeznek.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke meggondolatlan lépésnek nevezte a kormány szándékát, az érdekvédelmi szövetség szerint ezzel csak megnehezítik az amúgy is alulfinanszírozott több mint 600.000 érintett gazda életét. A kormány ezzel szemben azzal érvel, hogy a gazdák nagy része eddig nem járult hozzá az államkasszához.

Itt áttanulmányozhatod, hogy miért mennyit kell fizetni!