Láng Zsolt a Véndiáktalálkozó díszvendégeként újabb könyvbemutatóra készül.
A XV. Véndiáktalálkozó egyik díszvendége lesz Láng Zsolt, a szatmárnémeti születésű magyar író, aki szombat délután mutatja be legújabb művét a szatmárnémeti olvasóközönségnek.
Láng Zsolt 1958 október 17-én született Szatmárnémetiben. A határon túli magyar irodalom jeles képviselőjeként 1989-ben megírja a Fuccsregény című művét, majd 1991-ben a Csendes napok című alkotását. 1990-től kezdve ő a Látó című szépirodalmi folyóirat szerkesztője, 1992-től pedig az Éneklő Borz címet viselő hangos folyóirat alapító szerkesztője. 1993-ban Budapesten lát napvilágot a Perényi szabadulása című regénye, amelyet további regények követnek: A Pálcikaember élete, 1994-ben kiadott műve, 1997-ben Pécsett jelenik meg a Az ég madarai. Bestiárium Transylvaniae I címet viselő alkotása, amelyet a 2003-ban – szintén Pécsett - megjelenő műve, A tűz és a víz állatai. Bestiárium Transylvaniae II-III követ.
Esszé- és napló írásai 1995-től kezdődően jelennek meg: először a Hányan mentek Piripócsra?, amelyet a 2004-ben megjelent Berlinév, és a következő évben megjelenő Itthonév követett.
Láng Zsolt Rúkmadár című drámáját 2001-ben mutatta be a Kolozsvári Állami Színház, míg a Télikert. Házi játék három felvonásban című drámája a Gyergyószentmiklósi Figura Színházban került bemutatásra ebben az évben.
2003-ban megjelenteti A szomszéd nő című novelláskötetét, míg ebben az évben napvilágot látott a Kovács Emma születése és más elbeszélések címet viselő alkotása, amely a Véndiáktalálkozón kerül bemutatásra. A szerzõ újabb elbeszéléseinek gyűjteménye valakinek a születésérõl szólnak, akit senki nem vár, senki nem akar, és többnyire azon van az egész kisváros, amelynek kórházában Kovács Emma mégis kipottyan a dadák tenyerére, hogy világra soha ne jöhessen.
Irói munkássága elismeréseként 1999-ben Ady Endre-díjjal, 2003-ban Déry Tibor-díjjal és a Romániai írószövetség díjával, 2005-ben pedig Márai Sándor-díjjal, József Attila-díjjal és Alföld-díjjal jutalmazták.
A határon túli kisebbségi magyar irodalom jeles képviselője egyik interjújában úgy nyilatkozott, hogy “ … Kisebbségben akkor lehet élni, ha nem gondolsz arra, hogy kisebbségben élsz. Ehhez viszont az kell, hogy tudj még kisebb lenni. Önismeretre van tehát szükséged, és ha magadat ismered, nyilván másokat is jobban megismerhetsz. És ha másokat ismersz, akkor jobban szót tudsz érteni velük, és a világodat máris nagyobbnak érzed …”.
