Donyeck és Luhanszk kinyilvánította Ukrajnától való függetlenségét

A kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok által létrehozott "donyecki, valamint luhanszki népköztársaságok" egyoldalúan kinyilvánították hétfőn Ukrajnától való függetlenségüket az előző nap a régiók önállóságáról tartott népszavazások eredményére hivatkozva. Az Európai Unió nem ismeri el a referendum eredményét, és újabb szankciók bevezetéséről határozott orosz tisztségviselőkkel szemben.

Valerij Bolotov, Luhanszk megye önjelölt "népi kormányzója" kijelentette: "A kijevi junta önkényétől és véres diktatúrájától, a fasizmustól és a nacionalizmustól független, saját utat választottunk, mégpedig a szabadság, a törvény diadalának útját".

Denisz Pusilin, a "donyecki népköztársaság" társelnöke azt kérte Moszkvától: vegye fontolóra Donyeck megye beolvasztását Oroszországba. A politikus azt is közölte, hogy május 25-én nem engedik megrendezni az ukrajnai elnökválasztást a területükön, és nem terveznek népszavazást a jövő héten az Oroszországhoz csatlakozásról.

Az Európai Unió Tanácsa hétfőn közölte, hogy az EU külügyminiszterei hétfőn újabb célzott szankciók bevezetéséről határoztak orosz tisztségviselőkkel szemben. A tanács közlése szerint a külügyminiszterek 13 újabb személy ellen rendeltek el vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat, emellett pedig két krími "entitás", vélhetően vállalat is felkerül az uniós feketelistára. Ezzel hatvan fölé emelkedik azok száma, akik ellen az Európai Unió büntetőintézkedést rendelt el Ukrajna szuverenitásának, területi egységének megsértése, veszélyeztetése miatt.

Az ukrajnai konfliktus értékelését követően hétfőn elfogadott zárónyilatkozatukban a külügyminiszterek leszögezték, hogy az EU nem ismeri el sem a vasárnapi, sem semmilyen, a jövőben tartandó "törvénytelen és illegitim" "népszavazást", és "erőteljesen támogatják" szabad és tiszta elnökválasztás megtartását Ukrajnában.

Martonyi János, Magyarország külügyminisztere, hétfőn Brüsszelben hangsúlyozta: "Fontos magyar érdek a május 25-re tervezett ukrajnai elnökválasztás sikere". Hozzátette: "Alapvető érdekünk, hogy legyen egy független, szuverén Ukrajna, ne legyen háború, ne legyen gazdasági háború, ne kelljen áttérni a harmadik szakaszra". Ezzel az unió által az ukrán válságba való agresszív orosz beavatkozás miatt kidolgozott és kilátásba helyezett reagálás-sorozat harmadik fázisára utalt, amely Oroszország elleni átfogó gazdasági szankciókat jelentene. A magyar külügyminiszter kiemelte, hogy a két kelet-ukrajnai megyében vasárnap lebonyolított népszavazás legitimitását az EU-külügyminiszteri tanácskozás résztvevői közül senki nem ismeri el.

Catherine Ashton a tanácskozást követően hangsúlyozta, hogy szavatolni kell a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülését Ukrajnában. A "népszavazásokról" pedig azt mondta: nem arról van szó, hogy az emberek a mi fogalmaink szerinti normális demokratikus döntést hoztak.

William Hague brit külügyminiszter sajnálatát fejezte ki, hogy Moszkva úgy nyilatkozott: tiszteletben tartja a kelet-ukrajnai "népszavazások" eredményét. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője ugyancsak hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok törvénytelennek tekinti a népszavazásokat.



Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök szerint a népszavazás megtartása ellentétes az ukrán alkotmánnyal, ezért nem szolgálhat jogalapul semmiféle követelésre. Donald Tusk lengyel miniszterelnök hétfőn Varsóban kijelentette: "A kelet-ukrajnai szakadárok népszavazása a demokrácia brutális paródiája, amelynek segítségével az ukrán állam szétverésének forgatókönyvét valósítják meg".

Traian Basescu államfő közölte: "Románia azt kéri az Ukrajnában élő románoktól, legyenek lojálisak az ukrán államhoz, ha pedig népszavazáson kérnék Romániához való csatlakozásukat, azt Bukarest nem ismerné el".

A párbeszéd és a cselekvés fontosságát hangsúlyozta az ukrajnai konfliktus megoldása érdekében hétfőn Didier Burkhalter svájci külügyminiszter és államfő, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) soros elnöke. Az EBESZ elnöke kitért arra is, hogy Moszkvában úgy tapasztalta, nyitottak a párbeszédre. Kiemelte, hogy hétfőn a kelet-ukrajnai népszavazásokról a Kreml úgy nyilatkozott: tiszteletben tartja azokat, ami nem egyenlő az elismeréssel.

Az orosz államfő hivatala hétfőn közölte, hogy "tisztelettel viszonyul" a két ukrán megye lakosainak akaratnyilvánításához, és arra számít, hogy ezután civilizált párbeszéd kezdődik a kijevi hatóság képviselőivel. Az orosz külügyi tárca hangsúlyozta, hogy a donyecki és a luhanszki népszavazások eredményeinek a megvalósítását a Kijev, Donyeck és Luhanszk közötti párbeszéd keretében kell megvalósítani.

Viktor Janukovics, a februárban Kijevben megbuktatott ukrán államfő felszólította a kijevi vezetést, hogy azonnal vonja ki csapatait a délkelet-ukrajnai régiókból, és ne hagyja figyelmen kívül a Donyeck és Luhanszk megyei népszavazást - olvasható a politikusnak az orosz sajtóban hétfőn közzétett nyilatkozatában. Janukovics szerint a Donyec medencében élők abszolút többsége szavazott arra, hogy meghatározza a térség jövőjét, és a voksolás eredményét nem lehet figyelmen kívül hagyni.

A szakadárok adatai szerint Donyeck megyében 75 százalékos részvételi arány mellett a résztvevők 89 százaléka, Luhanszkban pedig 81 százalékos részvételi arány mellett a voksolók 94-98 százaléka fejezte ki támogatását a vasárnapi referendumon. Olekszandr Turcsinov ukrán ügyvivő államfő viszont belügyi és szakértői adatokra hivatkozva viszont azt mondta, hogy lényegesen alacsonyabb, Luhanszk megyében 24 százalék körüli, Donyeck megyében pedig valamivel több mint 32 százalékos volt a valós részvétel a referendumon.