Az új magyar választási törvény lényegében két nagyon fontos pontban változott: egyrészt a képviselők számát 386-ról 199-re csökkentette, valamint előirányozta, hogy a magyarországi lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok is szavazhatnak. A 199 képviselőből 106-ot egyéni kerületekben választanak majd meg a lakosok, 93-at pedig országos pártlisták alapján. Utóbbiakra szavazhatnak majd a határon túli magyar állampolgárok.
Ennek köszönhetően a határon túli magyarok Magyarországhoz már nemcsak mint anyaországhoz viszonyulnak, hanem részesei lehetnek az ottani politikának, hangsúlyozta ki Günthner szenátor. Döntő lehet a szavazatuk abban, hogy mely politikai párt kerül Magyarország élére. Jó példa a határon túli állampolgárok szavazatának a befolyására a 2009-es romániai parlamenti választás, amikor a romániai lakosok szavazatai alapján egyvalaki vezetett, s miután összesítették a határon túli romániai állampolgárok szavazatát az ellenfél került ki győztesen, azaz megváltoztatták a választás kimenetelét. Hasonló helyzet alakulhat ki a magyarországi választások során is.
A határon túli magyarok szavazatai döntőek lehetnek abban, hogy ki nyeri meg a magyarországi választásokat, ezért minden bizonnyal a magyarországi politikai pártok is több kedvezményt fognak ígérni számukra.
Günthner Tibor hozzátette, hogy a határon túli, ezesetben a romániai magyarok ily módon két politikai vérkeringésbe is beleszólhatnak. Egyrészt szavaznak Romániában, a lakhelyükön, ahol az adót is fizetik, s másrészt Magyarországon, ahol ugyan adót nem fizetnek, de meghatározó lehet szavazatuk az ország vezetése szempontjából. A szenátor szerint még pontosan nem lehet felmérni, hogy milyen konzekvenciákkal járhat ez.