Döntő kérdések a Szenátus közigazgatási bizottságában
Hétfőn kezdődik a parlament őszi ülésszaka. Számos fontos kérdés kerül terítékre, többek közt a választási törvény, alkotmánymódosítás, és nagy valószínűséggel ismét előkerül a régióátszervezés kérdés is. Ezzel kapcsolatban kerestük meg Günthner Tibor RMDSZ-es szenátort, hogy megtudjuk milyen ülésszakra számít, melyek a prioritások.
- Melyek várhatóan ezen ülésszak legsarkalatosabb kérdései?
- Nehéz szesszió előtt állunk. Két bizottságnak, az egészségügyinek és a közigazgatásinak is tagja vagyok. Míg a tavaszi ülésszakon az egészségügyi témák kerültek a prioritási lista élére, addig most a súlypont átkerül a közigazgatásra és választási rendszer módosítására. Ez különösen fontos, hiszen a Szenátus s közigazgatási kérdésekben döntőházi, azaz már itt határoznak ezekben, s nem küldik tovább a képviselőháznak. A Cseke Attila által elindított és a mostani egészségügyi miniszter, Ritli László által kezdeményezett reformtörekvéseket is támogatni fogjuk. Ezen az ülésszakon a közigazgatási bizottság terítékén várhatóak a fajsúlyos témák. Annak ellenére, hogy a régióátszervezést korábban az RMDSZ visszadobta, úgy tűnik egyesek kiskapukat keresve tovább szervezkednek ez ügyben.
Mivel egyedül képviselem a RMDSZ-t a közigazgatási bizottságban, biztos vagyok benne, hogy nehéz csaták elé nézek. Akár csak a választási törvénnyel kapcsolatban, amely ugyancsak megvitatásra kerül. Ennél kiemelném az elektronikus, azaz internetes szavazás bevezetésének kérdését, amelyet főleg a külföldön élő román állampolgárok számára találtak ki. Ezen a téren elsősorban a biztonsági elemek megléte az első és fő szempont, hogy ne tudjanak manipulálni ezzel majd. Emellett nem szabad elfelejtenünk az alkotmánymódosítás vitáját is az őszi ülésszakon kezdjük majd el. Az tény, hogy minden parlamenti párt szeretne változtatni valamely pontján az alkotmánynak, csak többnyire az álláspontok egy kérdésben többnyire nem ugyanazok. A módosításhoz pedig kétharmados többség szükséges, aminek a összehozása ily módon nem lesz egyszerű.
- Visszatérve a régióátszervezésre, Ön szerint mi lehetne az elfogadható megoldás ebben a témában?
- Kissé rossz szájízzel indulok neki ennek a témának, hiszen mindent, amit elért az RMDSZ most igyekeznek egyesek megkérdőjelezni. Sikerélménynek könyvelném el ezen bizottságban való tevékenykedésemként, hogy egyedüliként az országban, sikerült Újvárost Ráksától leválasztani. Ezzel szemben áll a mostani területátszervezési rendszer módosítása, amelyben viszont inkább összevonni szeretnének községeket és megyéket. Az RMDSZ által javasolt 16 régiós változatot, ahol Szatmár Bihar és Szilágy megyékkel került egy csoportba, a román pártok egyiket se támogatja.
Személyes álláspontom szerint elfogadható megoldás lenne az is, ha az országot a már most is létező nyolc fejlesztési régióra tagolnák, azzal a kikötéssel, hogy a megyék önkormányzatai is megmaradnának. A nyolc régió vezetésének hatáskörébe kerülnének a területet érintő - például mezőgazdasági, tanügyi, egészségügyi, finanszírozási - kérdések eldöntése. Ezzel valóban megvalósulna az oly sokat emlegetett decentralizáció, hiszen minisztériumokat lehetne megszüntetni, mivel ezek hatáskörét átvenné a régiók önkormányzatai. A központi vezetés kezében kizárólag az országot érintő (honvédelem, külpolitika, stb.) kérdések eldöntése maradna. Így a parlamenti létszámleépítés is megvalósulhatna. Hozzátenném, hogy a régiósítás nagyon kényes feladat, hiszen sarkalatos törvények, intézményrendszerek, választási törvény módosítását vonja maga után.
- A régióátszervezés mellett a legtöbb vitát gerjesztő téma, az alkotmánymódosítás. Milyen szempontok szerint kellene az alaptörvényt megváltoztatni?
- Valószínűleg az alkotmánymódosítás a többi sarkalatos probléma miatt kissé háttérbe szorul majd. Ehhez hozzáadódik majd az is, hogy több pontján bizonnyal nincs konszenzus a pártok között, s így nem tudnak kétharmados többséget alkotni. Véleményem szerint a legfontosabb szempont az lenne, hogy a törvényhozással csak és kizárólag a parlament foglalkozhasson. Hiszen jelenleg túl nagy szabadságot ad a kormány kezébe, s ez rendeletek révén szinte bármit hatályba helyezhet, amit csak jóval később vitat meg a parlament, és vagy jóváhagy vagy sem, de ekkorra a jogszabályt már alkalmazni kell. Ezen változtatni kell.
- Milyen törvények módosítására lenne szükség?
- A tavasszal benyújtott módosítások a mostani ülésszakon kerülnek megvitatásra. Azonban már előkészítettem több törvény módosító javaslatát. Többek közt a nyugdíj, az egészségbiztosítási, és adótörvény különböző pontjaira is benyújtok majd módosító javaslatokat.
