Ha a tanulás megtorpan, pöszeség, dadogás, hadarás alakulhat ki. Mi a teendő?Minden apróság ismételgeti a szavakat, miközben beszélni tanul. Sokuk tétovázik, helyesen, folyékonyan formálta-e a szavakat. Ha azonban a tanulás megtorpan, pöszeség, dadogás, hadarás alakulhat ki. Mi a teendő?
Az óvodáskorúak negyede, az általános iskolások 10-12 százaléka beszédhibás. Két-három százalékuk nem „növi ki” a hibás artikulációt, a hadarást vagy a dadogást. Az utóbbi, legfeltűnőbb nyelvi hiba nem más, mint a beszéd ritmusának zavara. Az ember pontosan tudja, mit akar mondani, de a hangok akarattalan ismétlése, elnyújtása vagy elakadása miatt nehezen tudja magát kifejezni – mutat rá az Egészségügyi Világszervezet meghatározása.
„Már a születéssel elkezdődik a baba kommunikációja” – mondja dr. Bajorné Szentgyörgyi Katalin, aki gyógypedagógus, logopédus és pszichológus egy személyben. „Anya és csecsemő »beszélgetnek« az etetésnél, a tisztába tevésnél, a fürdetésnél és játék közben. Minden anyuka elmondhatja, hogy pontosan érti gyermeke szavak nélkül küldött jelzéseit. Még nem beszél, de ha kérik, hogy hozza a játékot, megteszi.”
A szakember szerint a gyermekek általában egy-két éves korukban kezdenek beszélni, de előfordulhat, hogy kicsit később. A felmérések alapján a lányok hamarabb nyitják beszédre a szájukat. Ha a kicsi már elfújta születésnapi tortáján a harmadik gyertyát is, és még mindig nem beszél, megkésett beszédfejlődés miatt logopédushoz, pszichológushoz kell fordulni.
„Az öröklött tényezőkön kívül a családi környezet is meghatározó a megkésett beszédfejlődésnél” – magyarázza Bajorné Szentgyörgyi Katalin. „Nagycsaládokban jellemző, hogy a sok gyerek nem engedi szóhoz jutni a legkisebbet, de minden óhaját kitalálják és teljesítik, így a gyereket semmi sem ösztönzi arra, hogy kifejezze kívánságait.” A szakember hozzáteszi: ennek ellenkezője, a szótlan, ingerszegény környezet is kiválthatja a megkésett beszédfejlődést.
Dr. Ranschburg Jenő gyermekpszichológus megállapítása alapján a halláskárosodás, az enyhe, illetve közepes értelmi fogyatékosság, valamint az olyan tanulási zavarok, mint a diszlexia és a diszgráfia, alacsony szintű nyelvi készséggel is jár.
Persze a nyelv normális fejlődése esetén is előfordulhatnak különböző kijavítandó hibák. Számos óvodásnál előfordulhatnak különféle artikulációs hibák, ilyen például a pöszeség. „Négyéves korig ez az artikulációs hiba nem igényel terápiát” – mondja a logopédus. Ezután viszont érdemes szakemberhez fordulni, hogy a gyermek iskoláskorára elmúljon a pöszeség. A rejtélyes dadogás a leggyakoribb gyermekkori beszédzavar, amely az esetek négyötödében 14–16 éves korig elmúlik. Érdekessége, hogy a férfiak körében négyszer olyan gyakori, mint a nőknél. Az is furcsa, hogy a változás periódusaiban: 3–4, 6–7, 12–13 éves kor táján üt be, felnőttkorban pedig csak súlyos trauma esetén alakul ki.
„A dadogás általában 2–8 éves kor között jelenik meg. Leggyakrabban ötéves kor körül” – mondja Bajorné Szentgyörgyi Katalin. A szakember szerint 2–4 éves kor között nem szabad rászólni a gyerekre, nem szabad benne tudatosítani, hogy szaggatott a beszéde. Az élettani dadogás időszakában a szégyenérzet nagymértékben befolyásolja, hogy kialakul-e valódi dadogás.
„A dadogó nagyon szenved, hiszen fél azoktól a helyzetektől, amikor meg kell szólalnia. A szégyenérzetet súlyosbítja, hogy gyakran önkéntelen mozdulatok kísérik közlését, izzadó tenyér, és elpirulás is előfordul” – teszi hozzá a logopédus.
A hadaró ember kevésbé él problémája fogságában, mint a dadogó – tartják a logopédusok. Egyrészt azért, mert kevésbé hallja hibásnak, ahogyan beszél, másrészt hallgatósága is toleránsabban viselkedik. Nem kelt derültséget, ahogyan nem ébreszt türelmetlenséget sem, ellentétben a dadogással. A hadaró környezete elnézően a magasabb értelmi képességekkel kapcsolja össze ezt a beszédhibát, hiszen már az iskolában is a felkészültség bizonyítéka, ha valaki elhadarja a leckét.
Hogyan segíthetsz, ha gyermeked dadog?
- Éreztesd vele, hogy mondandója fontos neked.
- A nyugodt, lassú beszéd követendő példa számára.
- A bábozás is sokat segíthet:
a gyermekek „más bőrében ” dadogás nélkül beszélnek. - A közös éneklés és a versmondás kiváló eszköz a beszédhibák kijavítására. A költemények hangos ismétlésekor nem dadog a gyerek.
- Fokozd gyermeked önbizalmát! Dicsérd, hogy helyes legyen az önértékelése. Ha izgatott, feszült, fogd meg a kezét, ültesd az öledbe. Az így nyert biztonságérzet segít a dadogó gyermekeken, akik általában igénylik a fizikai kontaktust.
Mit ne tegyél, ha beszédhibás a kicsi?
- Ne vágj a szavába, ne mondd helyette a mondatot.
- Ne javítsd ki állandóan.
- Ne kritizáld, ne mondd neki, hogy dadog.
- Ne ismételtesd meg, amit egyszer már kimondott.
- Ne szerepeltesd idegenek előtt. Ez gátlásokat okozhat. nana
