Csökken az EP-képviselők száma 2014-től
Tizenkét európai uniós tagállam - köztük Románia és Magyarország - elveszít egy-egy képviselői helyet az Európai Parlamentben (EP) a következő, valószínűleg jövő májusban tartandó választásokat követően - erről döntött szerdán az EP.
Az EP-képviselők száma jelenleg 754, Horvátország nyáron várható csatlakozásával pedig 766-ra emelkedik majd. A lisszaboni szerződés szerint viszont az EP képviselői nem lehetnek többen 751-nél jövőre.
A szerződés értelmében egyetlen tagállamnak sem lehet 96-nál több képviselője az EP-ben, ezért a legtöbb mandátummal bíró Németország mindenképpen automatikusan elveszít a neki járó 99-ből három képviselői helyet a jelenlegi ciklus végén.
A mostani döntés alapján pedig további egy tucat tagállam kénytelen megválni egy-egy EP-képviselői mandátumtól. A kérdésben az Európai Tanácsnak kell kimondania a döntő szót, méghozzá egyhangúsággal.
A 2014-2019 közötti parlamenti ciklus képviselői helyeit nem önkényesen, hanem objektíven meghatározott feltételek alapján kell kiosztani - áll az EP állásfoglalásában, amelyet 536 képviselő támogatásával, 111 "nem" szavazat ellenében, 44 tartózkodás mellett fogadtak el.
"Figyelembe kell venni a népességszám változását és úgy kell módosítani a mandátumok elosztását, hogy minden tagállam legfeljebb egy képviselői helyet veszítsen" - ismerteti az EP sajtószolgálata a parlamenti döntés részleteit.
Magyarországon kívül Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Görögország, Írország, Lettország, Litvánia, Portugália és Románia lesznek azok az országok, amelyek eggyel kevesebb képviselőt küldenek majd az EP-be, és Horvátországnak is eggyel kevesebb lesz annál, mint amennyire korábban számíthatott. Ha az Európai Tanács is jóváhagyja, a javaslat szerint Magyarországnak a jelenlegi 22 helyett 21 képviselői helye lesz a következő ötéves ciklusban.
Az EP sajtószolgálatának közleménye azt is ismerteti, hogy az uniós parlament 2015 végéig kidolgoz egy olyan rendszert, amelynek segítségével a tagállami mandátumokat "objektív, méltányos, hosszú távon is fenntartható és átlátható módon" lehet majd elosztani a 2019-es EP-választások előtt. A rendszer képes lesz tükrözni a demográfiai változásokat és a tagállamok számának változását - áll az EP közleményében, amely arra is kitér, hogy hasonló okokból a legfőbb uniós döntéshozó szerv, az Európai Unió Tanácsa esetében is felülvizsgálatra szorulhat a szavazási rend. Erre az EP véleménye szerint az uniós szerződések felülvizsgálatára összehívandó konvent keretében kellene sort keríteni.
