Csíksomlyói zarándoklat

Az esős idő ellenére már pénteken folyamatosan érkeztek a zarándokok Csíkszeredába, hogy részt vegyenek a 433. csíksomlyói pünkösdi zarándoklaton.

Az esemény csúcspontját a szombati ünnepi szentmise képezi, amelyet annak a széles hágónak a gyepén tartják minden évben, amely a templom feletti, Jézus hegyének is mondott Kissomlyó és az azon túl emelkedő, 1035 méter magas Nagysomlyó erdős hegye közé ékelődik be.
Az idei zarándoklat nyitóeseménye a hagyományoknak megfelelően a péntek esti szentmise. Az esemény ünnepi hangulatát emeli, hogy az idén először vesz részt a pünkösdszombati búcsún José Rodríguez Carballo, aki a világ ferenceseinek legfőbb elöljárója.

A búcsú szónoka Böjte Csaba dévai ferences szerzetes, aki az általa alapított gyermekmentő szervezet révén vált ismertté Erdélyben és Magyarországon egyaránt. 1959-ben született Kolozsváron, Csíkszeredában nevelkedett, és 1989-ben szentelték pappá Gyulafehérváron. A szerzetes a Hargita Népe című napilap pénteki számában megjelent interjúban elmondta, hogy a szombati szentbeszédben az erdélyi Domokos Kázmér 17. századi ferences szerzetes és Márton Áron néhai erdélyi püspök alakját idézi majd fel.

Még üres a búcsú helyszíne

A búcsúra két különvonat is indul Budapestről. A Székely gyors és a Csíksomlyó expressz mintegy 1600 utast szállít. Előbbi észak-erdélyi, utóbb dél-erdélyi útvonalon jut majd el a Székelyföldre. A Székely gyorsvonatot a felújított veterán Nohab, a Csíksomlyó expresszt Magyarország legkorszerűbb és legerősebb, 10 ezer lóerős villanymozdonya, a Taurus húzza.
A csíksomlyói búcsút IV. Jenő pápa engedélyezte, de történelmét vita övezi, hiszen a katolikus egyház szerint az esemény a János Zsigmond erdélyi fejedelem erőszakos hittérítésével szembeni ellenállásra emlékeztet. A fejedelem állítólag hadsereggel akarta Csík- és Gyergyószék katolikus híveit unitárius hitre téríteni 1567-ben.

Az Erdélyi Unitárius Egyház és egyes történészek szerint azonban mindez történelmi lehetetlenség, hiszen az unitárius egyház csak egy évvel később, 1568-ban, a tordai országgyűlés vallásügyi határozata nyomán alakult meg. János Zsigmond engedélyezte a hitvitázást, és a tordai vallásügyi határozat elfogadtatásával a korabeli Európában példátlan módon hozzájárult a felekezetközi feszültségek csökkentéséhez.